A világ nagy orvosi szaklapjaiból

British Medical Journal – BMJ

Alkalmas-e az egyszeri vizeletminta fehérje-kreatinin hányadosa a proteinuria szűrésére terhességi hipertóniában?
BMJ 2008;336(17):1003–1006

Irodalmi áttekintés segítségével kívánták meghatározni, hogy az egyszeri vizeletmintában mért fehérje-kreatinin, illetve albumin-kreatinin hányados milyen mértékben korrelál a 24 órás gyűjtött vizelet értékeivel és alkalmas-e a proteinuria szűrésére a vérnyomás-emelkedéssel küzdő terhesek esetében. Az egyszeri vizeletmintában mért albumin-kreatinin hányadosra vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat, de a fehérje-kreatinin hányados meghatározása megfelelőnek látszik a 0,3 g/nap értéket meghaladó proteinuria detektálására.

Kortikoszteroidok az ARDS megelőzésben és kezelésben
BMJ 2008;336(17):1006–1009
Az akut respiratorikus distressz szindróma (ARDS) kezelésében a szteroidok szerepe még nem teljesen tisztázott. Valószínűleg csökkenti a halálozást és növeli a lélegeztetés-mentes napok számát, amennyiben a szteroid kezelést már kialakult ARDS szindrómában kezdik. Preventív szteroid adása olyan betegnél, akiknél várható az ARDS fellépése, valószínűleg inkább növeli az ARDS előfordulásának rizikóját.

A gyermekkori véres hasmenés kezelése az alapellátásban
BMJ 2008;336(17):1010–1015
A véres hasmenés nem gyakori gyermekkorban, de általában súlyos betegség rész tünete. Főleg fejlődő országokban fordul elő, de ismeretes az úgynevezett „utazási” hasmenés is. Az utóbbi években a fejlett országokban is egyre gyakoribb a belek gyulladásos megbetegedése.
A véres hasmenés leggyakoribb oka gyermekkorban
• Csecsemőkori colitis
• Eneterocolitis necrotisans
• Hirschprung-betegség
• Bél infarctus
• Schönlein–Henoch-purpura
• Juvenilis polipózis
• Nyálkahártya-prolapszus szindróma, illetve szoliter rektumfekély
Az összefoglaló kitér a differenciáldiagnosztika kérdéseire, valamint segítséget nyújt abban, hogy mikor van szükség azonnali szakorvosi beavatkozásra. Tanácsokat ad a szülők felvilágosításához is.

The Lancet

Csontsűrűség, csontritkulás és az ennek talaján kialakult törések genetikája
Lancet 2008;371(17):1505–1512
A csontritkulás diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése. A betegség nagyrészt öröklődő, de sok egyéb okra is visszavezethető. A vizsgálat azt a génelváltozást kereste, mely a csontritkulásért, illetve a törésekért felelős. Két genetikai variációt találtak, melyek jelenléte emeli az oszteoporózis és a frakturák rizikóját. A fehér bőrű lakosság körében ötből egy ember hordozó. A két allél jelenléte rizikó tekintetében megegyezik a legjobban definiált környezeti hatásokkal, ezért a jövőben bekerülhetnek az oszetopórózis rizikóját becslő kritériumok közé.

A magas vérnyomás okozta szövődmények világméretű terhei
Lancet 2008;371(17):1513–1518
A hipertónia terjedése világszerte égető probléma és ezzel együtt egyre súlyosabb terhet jelent a különböző szövődményeinek az ellátása is. A korai halálokok 13,5 százaléka, a stroke 54 százaléka és az iszkémiás szívbetegség 47 százaléka függ össze a magas vérnyomással. A betegek döntő többsége a rossz, illetve közepes gazdásági helyzetű országokban él (45–69 éves korosztály). A prevenció és az adekvát kezelés jelentősen csökkenti a magas vérnyomás okozta szövődmények előfordulását.

Fájdalomfelmérés az Egyesült Államokban
Lancet 2008;371(17):1519–1525
A vizsgálat szerint életminőség és elégedettség jó és mérhető indikátora a megélt fájdalom, amely a leggyakrabban előforduló egészségi probléma és ennek megfelelően költségvonzata sem elhanyagolható. Telefonos kérdőív alapján az alacsonyabb jövedelmű és iskolázatlanabb népesség csoportban gyakrabban fordul elő, mint a magasabb jövedelmű, iskolázottabb megkérdezettek körében.

Serdülők idiopathiás scoliosisa
Lancet 2008; 371(17):1527–1537
Az idiopathiás scoliosis a 10–16 éves korosztály 1-3 százalékát érinti. Pontos eredete nem ismert. A legtöbb esetben korrekciós támasztókészülék, valamint fizioterápia jelenti a megoldást, melyekkel a műtét, úgy gondoljuk, hogy elkerülhető. A konzervatív kezelés eredményének értékelése nem történt meg tudományos módon. A műtéti megoldás már technikailag lehetővé teszi mind a szaggitális, mind a koronális irányú elváltozás korrekcióját. Még várat magára annak kiértékelése, hogy miképpen alakul az operáltak életminősége és önértékelése, összehasonlítva a konzervatív módon kezeltekhez képest.

Földimogyoró-allergia
Lancet 2008;371(17):1538–1546
A földimogyoró-allergia igen elterjedt és egyre gyakoribb, különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Javasolt, hogy az allergiában szenvedő betegeket ellássuk anthisztaminnal és epinephrinnel. Fontos továbbá, hogy ezek használatával is tisztában legyenek.

New England Journal of Medecine – NEJM

Az idős kori hipertónia kezelése
NEJM 2008;358(18):1887–1898
A 80 év feletti korcsoportban a célvérnyomásértéknek a 150/80 Hgmm-t tekintették. Terápiának diuretikumot (indapamid) és ACE-gátlót (perindopril) állítottak be. A kontrollcsoport átlagos vérnyomása 173/90 Hgmm volt placebo mellett. Az aktívan kezelt csoportban 30 százalékkal kevesebb stroke és 23 százalékkal kevesebb kardiovaszkuláris okú haláleset fordult elő. Ebben az életkorban is fontos tehát, hogy a vérnyomás a normálérték közelében maradjon, mert ez is az időskori jóllét egyik záloga.

A hipertrófiás cardiomyopathia genetikai háttere
NEJM 2008;358(18):1899–1908
A gyermekkorban jelentkező szívizom hipertrófia cardiomyopathiás családi anamézis nélkül igen rossz prognózisú. A vizsgálat kimutatta, hogy a sporadikusan előforduló, gyermekkorban jelentkező cardiomyopathiával élő betegek felénél a felelős gén mutációja áll a háttérben és az esetek kétharmadában a család más tagjai is érintettek. Ennek megfelelően, a gyermekkori betegség jelentkezésekor javasolt az egész család genetikai vizsgálata.

Citogenetikai eltérés nélküli mutációk és prognózis akut myeloid leukémiában
NEJM 2008;358(18):1909–1918

Acut myeloid leukémiában (AML) számos gén mutációja állhat fenn anélkül, hogy citogenetikai eltérések jelentkeznének. Leggyakrabban az NPM1, az FLT3, a CEPBA, az MLL és az NRAS génekben figyelhető meg mutáció. A vizsgálat ezen mutációk és az AML kimenetele között keresett összefüggéseket felnőtt betegeknél, akiket négy terápiás protokoll valamelyikébe soroltak. Az NPM1, FLT3, CEBPA és MLL gének mutációira vonatkozóan érdekes megfigyeléseket tettek mind terápiás válasz, mind prognózis tekintetében.

MikroRNS-expresszió citogenetikai eltérés nélküli akut myeloid leukémiában
NEJM 2008;358(18):1919–1928
Rosszindulatú daganatok kialakulásában újabban szerepet tulajdonítanak a mikroRNSeknek. A vizsgálat molekuláris szempontból nagy kockázatú, de citogenetikai eltéréssel nem rendelkező AML-es betegeknél kereste esetleges jelenlétüket és funkciójukat. Összefüggést találtak egyes mikroRNS-expresszió és a betegek túlélése között. További kapcsolat mutatkozott specifikus veleszületett immunológiai tulajdonságok és a 181-es mikro-RNS család expressziója között.

Medical Online