A világ nagy orvosi szaklapjaiból

British Medical Journal – BMJ

Funkcionális állapot hat hónappal az iszkémiás stroke után: hatás a hosszú távú túlélésre
BMJ, 2008;336(6):376-379
Szoros összefüggés mutatható ki a stroke után hat hónappal is fennálló függőség mértéke és a betegek túlélése között. A féléves értékeléskor rosszabb funkcionális státusú betegek túlélése szignifikánsan rosszabb, ezért fontos, hogy a rehabilitáció az első hónapokban legyen a legintenzívebb.

Az aranyérbetegség kezelése
BMJ;2008;336:380-383
Az aranyerek kezelése függ az ér előboltosulásának mértékétől és az okozott tünetek súlyosságától. A gumigyűrű-felhelyezés az ambuláns kezelés legeredményesebb formája, a betegek mintegy 80 százaléka hosszabb-rövidebb időre panaszmentessé tehető vele. Műtéti megoldás nagyra nőtt és sok panaszt okozó aranyerek esetében indokolt, amikor az ambuláns kezelés nem bizonyul elégségesnek. A hagyományos műtéti technikák mellett a kisebb megterhelést jelentő, például ultrahangvezérelt beavatkozások is egyre elterjedtebbek.

A mortalitás egyenlőtlenségei Új-Zélandon a gazdaság átszervezése idején és azt követően
BMJ, 2008;. 336(6)
Változott-e a különböző megbetegedések előfordulási gyakorisága az egyes népességcsoportokban 1981-óta a kiterjedt gazdasági reform hatására? Megváltoztak-e a mortalitásban és keresetben fennálló egyenlőtlenségek? Az új-zélandi kutatók eredményei szerint abszolút értelemben minden korosztályban csökkent a mortalitás, de az egyes társadalmi rétegek között az egyenlőtlenség fokozódott. Jelenleg más halálokokra vezethető vissza egyes népességcsoportok nagyobb mortalitása, ezért az egészségpolitika súlypontjainak újragondolása indokolt.

The Lancet

A testtömegindex a rosszindulatú daganatos betegségek összefüggése
The Lancet 2008;371(6):569–578.
Az 1966 és 2007 között megjelent cikkek kiértékelése (282 137 beteg adatának feldolgozása) alapján bizonyos rosszindulatú daganatok egyértelmű összefüggést mutattak az elhízással: mindkét nemben emelkedett a nyelőcső, a vese és a pajzsmirigy daganatok száma. Az elhízott nők körében gyakoribbak az endometrium és az epehólyag rosszindulatú daganatai.

Orvosi aktív szén többszörös adagja önmérgezéskor
The Lancet 2008; 371(6):579–587.
A fejlődő országokban gyakori a mérgező növényekkel, illetve növényvédő szerekkel megkísérelt öngyilkosság. A közlemény szerzői az orvosi szén azonnali, rutinszerű adásának eredményét értékelték. A vizsgálat alapján nem ajánlható az aktív szén terápiaként, annak ellenére, hogy a korábbi tanulmányokban hasznos bizonyult, helyette az oki kezelést kell azonnal elkezdeni.

A tervezett, azonnali angioplasztika és rescue-angioplasztika összehasonlítása trombolízisel kezelt akut szívinfarktusban (CARESS-in-AMI)
The Lancet 2008; 371(6):559–568.
Ha a percutan coraria intervenció (PCI) 90 percen belül nem hozzáférhető, ST-elevációval járó akut myocardialis infarktusban a trombolízis a választandó kezelési eljárás. Arra nincsen általánosan elfogadott ajánlás, hogy ezt követően mi a kedvező stratégia: azonnali PCI, vagy gyógyszeres utókezelés és szükség esetén rescue-PCI. A nem intervenciós centrumban fél dózisú reteplase-zal és abciximabbal kezelt, majd rögtön PCI-re irányított betegek esetében jobb volt a gyógyulási arány, mint a teljes dózisú trombolízissel, majd gyógyszeresen kezelt csoportban.

Journal of American Medical Association (JAMA)

A költségek és a panaszok alakulása a nyaki és háti problémák kezelésekor
JAMA 2008;299(6):656–664.
A háti és nyaki gerincet érintő panaszok nagyon gyakoriak a klinikai praxisban. A kezelés költségeinek alakulását vizsgálták 1997 és 2005 között. A „gerincproblémával” kezeltek költsége 65 százalékkal emelkedett ezen időszak alatt, sokkal gyorsabban, mint általában az egészségügyi kiadások. Ugyanakkor, amikor a költéség kb. 30 százalékkal magasabb volt az átlagnál, a betegek saját megítélésük szerint legfeljebb 20 százalékkal érezték jobban, egészségesebbnek magukat.

Az előrehaladott stádiumú hererák kezelése
JAMA 2008;299(6):672–684.
Az előrehaladott heredaganatok kezelése sokat változott az elmúlt 30 évben. A megújult kezelési protokollok ma már sok esetben lehetőséget biztosítanak a hosszú távú túlélésre, de alkalmazásuk esetén fontos a mellékhatásaik ismerete is. Ez az összefoglaló csokorba gyűjti a csírasejtes heredaganatok legújabb kezelési protokolljait és az alkalmazásukkor felmerülő komplikációkat.

New England Journal of Medecine – NEJM

Kromoszómaeltérések (16p11.2 mikrodeléciók és microduplikációk) és autizmus
NEJM 2008;358(7):667–675.
Feltételezik, hogy az autizmus hátterében örökletes kromoszómaeltérések állnak. Számos család örökítő anyagának szisztematikus vizsgálata alapján, egy új ismétlődő mikrodeléciót, valamint egy reciprok mikroduplikációt azonosítottak. A 16p11.2 helyzetben megjelenő kromoszómarendellenességek kb. az esetek 1 százalékában felelnek önmagukban az autizmus kialakulásáért, de feltételezhetően ennél sokkal nagyobb hányadban járulnak hozzá a kórkép kialakulásához.

Az alsó végtagi angioplasztika alatt adott lokális paclitaxel-kezelés a resztenózis megakadályozására
NEJM 2008;358(7):689–699.
A gyógyszerkibocsátó koszorúér-sztentek beültetése csökkenti a resztenózis gyakoriságát, de a perifériás verőerek esetében már nem javítják számottevően az angioplasztika eredményét. A paclitaxellel bevont angiplasztikás ballonok alkalmazásával ugyanakkor szignifikánsan javultak a hosszú távú eredmények. Ugyanez nem mondható el a paclitaxelt tartalmazó kontrasztanyag alkalmazásáról.

Rituximab kezeléssel létrehozott terápiás B-sejt depléció hullámzó lefolyású sclerosis multipexben
NEJM 2008;358(7):676–688.
Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy a B-lymphocyták részt vesznek a sclerosis multiplex patogenezisében. Ez a felismerés új terápiás célpont lehetőségét veti fel a hagyományos kezeléssel szemben rezisztens kórállapotokban. A rituximabot, mint a CD20+ B-sejtek szelektív monoklonális antitestjét próbálták ki hullámzó lefolyású sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél. A 48 hetes követés során a rituximab csökkentette a gyulladásos agyvelő károsodást és a klinikai tünetekkel járó relapszusok számát. Ez további bizonyítékot szolgáltat a B-sejtek kóroki szerepét illetően. A hosszú távú kezelés biztonságosságáról, illetve kevéssé gyakori mellékhatásokról csak nagyobb beteganyagon való kipróbálást követően lehetne nyilatkozni.

Kissúlyú koraszülöttek lélegeztetésének problémái
NEJM, 2008; 358(7): 700-708
Igen kissúlyú koraszülötteknél a lélegeztetés és az oxigénterápia következtében gyakran alakul ki bronchopulmonalis dysplasia. A korai endotrachealis intubáció és az orron keresztül biztosított állandó pozitív nyomású lélegeztetés (CPAP) eredményét összehasonlítva azt találták, hogy a CPAP-kezelés nem csökkenti szignifikánsan a súlyos mellékhatás kialakulását. A lélegeztetés szükséges időtartama ugyanakkor csökkent a CPAP-csoportban.

Medical Online