Béltartalom-átültetés
A vese-, máj- és szívátültetés után itt a fekális transzplantáció. A remények szerint autoimmun betegségeket gyógyít az egészséges bél-mikrobiom betegekbe juttatása.
Egyelőre halvány fogalmunk sincs arról, hogy miből tevődik össze egy egészséges vastagbél-flóra, csak annyit tudunk, hogy a kolon baktériumainak száma kilencszeresen múlja felül a szervezet emberi sejtjeinek számát – írja a New Scientistben Anil Ananthaswamy.
És mivel a tapasztalatok szerint több autoimmun betegség tünetei csökkennek vagy egyenesen megszűnnek, ha a beteg vastagbelébe egészséges ember bélbaktériumait, azaz vastagbéltartalmát juttatják, a közeljövőben kénytelenek leszünk nem tiszta baktérium-szuszpenziót, hanem béltartalmat – és vele a kívánt baktériumfajtákat – transzplantálni.
A furcsának tűnő terápia karrierje úgy kezdődött, hogy Thomas Borody ausztrál gasztroenterológus krónikus székrekedésben szenvedő, Clostridium difficile-vel fertőzött betegeket kísérelt meg fekális transzplantációval kezelni, abban a reményben, hátha a normális bélflóra bejuttatása révén sikerül legyőzni az egyébként roppant nehezen kiirtható kórokozót. A kezeléssel való egy évtizedes próbálkozása során azt tapasztalta, hogy nemcsak a páciensek székrekedése javult, de az esetlegesen fennálló egyéb betegségek közül is több, így a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a krónikus fáradtság szindróma és a reumatoid artritisz is.
Mint a New Scientist cikke megjegyzi: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy sok nem kívánt állapot, illetve betegség hátterében a bél mikroflórájának kóros megváltozása áll, a korábban felsoroltakon kívül például a metabolikus szindróma és az elhízás esetében is. Alexander Chervonsky az 1-es típusú cukorbetegség és a bélflóra kapcsolatát bizonyította be – egyelőre egerek esetében, míg Jeffrey Gordon obez egerek béltartalmát juttatta egészséges egerekbe, amelyek így hízni kezdtek.
