A várandósság alatti stressz és a gyerek későbbi személyiségzavara
A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát, derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.
A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havonta arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt, számolt be róla a BBC hírportálja. A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek. Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.
A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre. Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve. Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.
A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól. Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák. A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket, többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a várandósság alatti stressz.
Korábbi kutatások kimutatták a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája összefüggését a terhesség alatti stresszel.
