A tüdőrák immunterápiája kapcsán jelentkező tünetek távoli nyomon követése
Az utóbbi években-évtizedekben jelentős előrelépések történtek a rákbetegség, közöttük az úgynevezett nem kissejtes tüdőrák kezelésében. Új kezelési módszerek váltak elérhetővé, például az immunterápia, mely a szervezet természetes védekező rendszerének erősítésével teszi azt alkalmasabbá a ráksejtekkel szembeni harcra.
Mint ahogyan más kezelési módszerek, úgy az immunterápia sem mentes a mellékhatásoktól, előfordulhat például kimerültség, bőrkiütések vagy viszketés, hasmenés, émelygés, hányás, nehézlégzés vagy köhögés.
A mellékhatások jelentkezése az egészségügyi személyzettel történő viziteket vagy legalább telefonos konzultációkat tesz szükségessé, ami fokozza a személyzet leterheltségét, emellett anyagi terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre, de magára a betegre és családjára is.
A helyzet javítása, az onkológiai kezelés és gondozás optimalizálása érdekében egy DPMM rövidítéssel jelölt tünetmonitorozó rendszert hoztak létre, mely módot nyújt a páciensek számára az előrehaladott vagy áttétes nem kissejtes tüdőrák atezolizumabbal történő immunterápiája során észlelt mellékhatások és szövődményei valós idejű bejelentésére. Ez egyszersmind javítja az adatgyűjtés pontosságát azáltal, hogy a betegeknek nem bizonyos idő elteltével kell felidézniük – sokszor sajnos nem kellő pontossággal – tüneteik jelentkezésének idejét, típusát, súlyosságát, időtartamát stb., hanem azokat azonnal bevezetheti a rendszerbe. Ezen túlmenően a platform segítségével a betegek közvetlenül üzenetet küldhetnek az onkológusnak vagy onkológiai nővérnek, valamint kifejezetten az ő betegségükre specifikus tájékoztató anyagokat is találnak például arról, hogy a kezelés kapcsán milyen tünetekre számíthatnak, enyhe vagy mérsékelt tünetek esetén mit tehetnek annak legyőzésére, illetve mely tünetek esetén kell azonnal orvoshoz fordulniuk.
A vizsgálatban megkérdezett orvosok, nővérek és betegek a rendszert megfelelő hatásfokúnak és eredményességűnek ítélték, mely segítséget nyújtott a gondozás optimalizálásához, a betegek túlélésének és életminőségének javításához.