Konferencia
A Tudomány Világfóruma Budapesten
2009. október 30. 13:18
Az idei fórum mottója: Tudás és jövő. – A világot sújtó válság szükségessé teszi annak a meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke.
A fórumok fórumának ad otthont Budapest: 2009. november 5-7. között a magyar fővárosban rendezik meg a Tudomány Világfórumát (WSF). Nobel-díjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői immár negyedszer jönnek össze a budapesti Tudomány Világfóruma (WSF) alkalmából. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól.
A WSF első plenáris ülésén áttekintjük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban elfoglalt helye – mondta Pálinkás József. Erre jó alkalmat ad az 1999-ben megrendezett Tudományos Világkonferencia tízéves jubileuma. Az értékelésnél is fontosabb az előretekintés: a WSF célja, hogy a következő évtizedekre megfogalmazza a tudomány jövőképét.
A WSF egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen Bruce Alberts, a Science, és Philip Campbell, a Nature főszerkesztője tart előadást. – A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények szülte javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel – jegyezte meg Pálinkás József annak kapcsán, hogy a világ két legtekintélyesebb tudományos folyóiratának a főszerkesztőjét is résztvevői között tudhatja a WSF.
A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért címmel tartanak. – Örülök, hogy Kína egy ilyen fontos eseményt éppen Magyarországon szervez, ez az egyik érdekes megjelenése a növekvő kínai tudományos aktivitásnak Európában – hangsúlyozta Pálinkás József, akinek reményei szerint a rendezvény előrelépést hoz a magyar-kínai tudományos kapcsolatokban is.
A tudomány finanszírozása is terítékre kerül: külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozás közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. – Megvizsgáljuk majd, hogy napjainkban milyen szerepet tölthet be a tudomány olyan országok viszonyában, amelyek politikai kapcsolataiban feszültségek mutatkoznak – magyarázta az MTA elnöke. A WSF résztvevői foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének.
– Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a földi élet fenntarthatóságát. A tudás és a jövő kérdése ezért elválaszthatatlanok egymástól – emelte ki az MTA elnöke.
A WSF első plenáris ülésén áttekintjük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban elfoglalt helye – mondta Pálinkás József. Erre jó alkalmat ad az 1999-ben megrendezett Tudományos Világkonferencia tízéves jubileuma. Az értékelésnél is fontosabb az előretekintés: a WSF célja, hogy a következő évtizedekre megfogalmazza a tudomány jövőképét.
A WSF egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen Bruce Alberts, a Science, és Philip Campbell, a Nature főszerkesztője tart előadást. – A közvélemény számára is világossá kell tenni, hogy a tudomány elengedhetetlen része az életünknek. A tudományos eredmények szülte javak nélkül világunkban szinte napok alatt súlyos gondok merülnének fel – jegyezte meg Pálinkás József annak kapcsán, hogy a világ két legtekintélyesebb tudományos folyóiratának a főszerkesztőjét is résztvevői között tudhatja a WSF.A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért címmel tartanak. – Örülök, hogy Kína egy ilyen fontos eseményt éppen Magyarországon szervez, ez az egyik érdekes megjelenése a növekvő kínai tudományos aktivitásnak Európában – hangsúlyozta Pálinkás József, akinek reményei szerint a rendezvény előrelépést hoz a magyar-kínai tudományos kapcsolatokban is.
A tudomány finanszírozása is terítékre kerül: külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozás közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. – Megvizsgáljuk majd, hogy napjainkban milyen szerepet tölthet be a tudomány olyan országok viszonyában, amelyek politikai kapcsolataiban feszültségek mutatkoznak – magyarázta az MTA elnöke. A WSF résztvevői foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének.
– Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a földi élet fenntarthatóságát. A tudás és a jövő kérdése ezért elválaszthatatlanok egymástól – emelte ki az MTA elnöke.
| A harmadik évezred pszichológiai irányait jelöli ki Csíkszentmihályi Mihály, magyar származású amerikai pszichológus. Az 1934-ben, Fiumében született tudós, az MTA külső tagja két fontos fogalmat vezetett be a modern pszichológia területén. Az autotelikus személyiség című pszichológiai tankönyve szerint, ha a „kihívások” összhangba kerülnek a saját képességekkel, a személyiség aktívabbá válik, s nemcsak a tanulásban, munkában, hanem még a szabadidős tevékenységben is olyan formákat kedvel, amelyek aktivizálnak. A Magyarországon 1997-ben megjelent Flow – az áramlat, A tökéletes élmény pszichológiája című könyve pedig a hazai olvasókkal is megismertette a flow, az alkotás örömének fogalmát. A Chicagói Egyetem professzora több évtizeden át kutatta az optimális emberi létezés feltételeit, társadalmi vetületeit. A flow neve onnan származik, hogy a tudós vizsgált alanyai közül a legtöbben az örömteli, élvezetes tevékenységeiket és bennük saját magukat úgy írták le, mint spontán, erőfeszítés nélküli mozgást, mintha áramlat sodorná őket. Ez pedig a körülményektől független belső örömet okoz. Így tehát Csíkszentmihályi kutatásai során egyben az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek elégedettek – túl a hatalom, a siker és a pénz hajszolásán. Werner Arber, a génsebészet alapjait megteremtő svájci mikrobiológus 1978-ban Daniel Nathans-szel és Hamilton Smith-szel együtt kapott megosztott orvosi és fiziológiai Nobel-díjat a restrikciós enzimek felfedezéséért és molekuláris genetikai alkalmazásukért. A génsebészet úttörője1958-as doktori disszertációját az abban az évtizedben ugrásszerűen fejlődésnek indult molekuláris genetika tárgykörében írta. A genfi egyetemen végzett kutatásai során figyelt fel arra, hogy a baktériumtörzseken szaporított vírusok a következő nemzedékben jóval kevesebb utódot hoznak létre egy másik baktériumtörzsön, mint az eredeti gazdán (restrikció), illetve arra, hogy az új gazdán a vírusok nem öröklődő, a gazdasejtre specifikus módosuláson esnek át (modifikáció). Bizonyította, hogy a restrikció a baktériumok védekezési reakciója az idegen DNS-sel szemben, s lényege a DNS-molekula szétdarabolása a restrikciós enzimekkel, a modifikációval pedig a baktérium saját DNS-ét védi a restrikciós enzim okozta lebontástól. Werner Arber kutatásai, a kromoszóma-térképezés és a DNS-szekvencia-elemzés új korszakot nyitottak meg, s megteremtették a génsebészet alapjait. |
