A triázs rendszer a járvány idején is helytállt
Május 27-e a sürgősségi orvostan napja, amikor szerte a világban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy jól szervezett sürgősségi ellátórendszer nem csupán az életmentésre korlátozódik, hanem egy egységes szemléletű ellátási formát biztosít minden egészségügyi intézmény számára.
Hazánkban ezt a súlyossági kategóriákat megkülönböztető triázs rendszer egységes bevezetésével sikerült megvalósítani, ami még a váratlan eseményekkel teli környezetben is biztos alapot szolgáltat a megfelelő betegvizsgálat és a következetes dokumentáció elvégzéséhez. Ezért külön köszönet jár mindazoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik áldozatos munkájukkal működtetik a sürgősségi ellátórendszert.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének hivatalba lépése utáni egyik első intézkedése volt az egységes sürgősségi ellátórendszer kialakítása az országban. A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer tavaly januári bevezetésével a sürgősségi ellátás hatékony, egységes, megbízható beteg-irányítási rendszerként épült ki, melynek köszönhetően megvalósultak az átláthatóbb, gyorsabb és költséghatékonyabb sürgősségi betegellátás feltételei.
A koronavírus-járvány miatti nemzetközi egészségügyi vészhelyzet még jobban rávilágított a sürgősségi ellátás központi szerepére. A járványhelyzet alatt a sürgősségi ellátást végzők nap mint nap kitartóan harcoltak az egészségügy fontvonalában, hogy megvalósuljon a kormány alapvető célkitűzése: a hazai lakosságok egészségének védelme, a megbetegedések számának csökkentése és annak biztosítása, hogy minden magyar állampolgár a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljön.
Magyarországon 56 közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató nyújt sürgősségi szakellátást. Az ellátóhelyek többsége járó- és aktív fekvőbeteg-szakellátásként egyaránt biztosítja a hozzáférést a sürgősségi ellátáshoz. Hazánkban összesen 745 sürgősségi ágy áll rendelkezésre, ebből 185 (25%) I-es, 234 (31 %) II-es, 326 (44 %) pedig III-as progresszivitási szintű. A tavalyi évben az aktív fekvő- és járóbeteg-szakellátás keretében összesen 1,6 millió esetnél is többet láttak el.
Mivel a betegek és az egészségügyi rendszer közötti első találkozás sok esetben a sürgősségi ellátás keretében történik, a szakemberekre háruló felelősség a járvány alatt még nagyobb kihívást jelentett: a sürgősségi ellátásban dolgozók szakmai felkészültsége, az esetek megfelelő járványügyi osztályozása, az infekciókontroll szabályainak betartása kulcsfontosságú szerepet játszott a koronavírus-fertőzés elleni hazai védekezésben. A dolgozók, akiknek mindig váratlan helyzetben kell bizonyítaniuk, a világjárvány első hulláma alatt is helytálltak. A védekezés hatékonyságát bizonyítja, hogy Magyarországon nem következett be tömeges fertőzés, köszönhetően annak, hogy Kásler Miklós miniszter kezdeményezésére a kormány időben megkezdte a járvány elleni felkészülést, és hogy a magyar emberek felelősségteljesen betartották azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket az Operatív Törzs hozott és helytálltak az egészségügyi dolgozók.
