Sürgősségi Nap a PTE KK Sürgősségi Klinikáján május 27-én
A tévhitek eloszlatására is vállalkoznak a pécsi sürgősségin
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának munkatársai sokat tesznek azért, hogy üzeneteik eljussanak a lakossághoz.
Sürgős az, ami életveszélyes, súlyos vagy kritikus – a sürgősségi ellátás definícióját évek óta, sokféle fórumon hangoztatják a sürgősségi szakemberek, ám még ma is sokan félreértelmezik a sürgősségi kifejezést, és enyhébb, illetve régebben fennálló tüneteikkel is felkeresik a klinikákat, remélve gyors kivizsgálásukat. Ezek az esetek az ellátórendszerre komoly terhelést jelentenek. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának munkatársai sokat tesznek azért, hogy üzeneteik eljussanak a lakossághoz: tartanak elsősegély-oktatásokat, eljárnak középiskolákba, a hatékony orvos-beteg kommunikáció érdekében folyamatosan képezik munkatársaikat, akiknek rekreációs szobát is létrehoztak, és kétféle társasjátékot is kiötlöttek. Országosan is egyedülálló kezdeményezéseikkel azon vannak, hogy eloszlassák a sürgősségi ellátással kapcsolatos tévhiteket, ami egyik fontos célja a Sürgősségi Orvostan Európai Napjának is, amit május 27-én tartanak.
Magyarországon 2019. január 1-jével vezették be a triázs-rendszert, ami biztosítja, hogy minden beteget állapotának súlyossága szerint soroljanak be, és az életveszélyes, illetve súlyos, kritikus állapotú páciensek a lehető leghamarabb részesüljenek ellátásban. A nemzetközi szinten alkalmazott allokációs rendszerek közül a Canadian Triage and Acuity Scale (CTAS) terjedt el leggyorsabban, és rögzült a hazai sürgősségi egységek többségének napi gyakorlatában. Kanizsai Péter László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának igazgatója szerint náluk is hatékonyan működik.
A triázs-rendszer egy jól bevált szelekciós lehetőség arra, hogy szűrjük, ki igényel azonnali ellátást, és ki várhat. Európában mindenütt ez a rendszer működik, és bár vannak benne helyi sajátosságok, az alapja ugyanaz: a beteghez megfelelő számú és szintű ellátót, valamint időfaktort rendel – nyilatkozta.
A sürgősség helyes értelmezése
Mint mondta, embert próbáló szakma az övék, amiben gyorsan ki lehet égni, ezért az akut betegellátás területén többen inkább a könnyebb terheléssel járó munkaköröket választják. Jelenleg 170 munkatárssal dolgoznak, akikkel biztonsággal el tudják látni a betegeket, ápolójuk is van elég, ám szakorvosért küzdelem zajlik.
Hangsúlyozta: megkönnyítené a munkájukat, ha az emberek tisztában lennének azzal, hogy milyen tünetek észlelése esetén kell hozzájuk fordulniuk. A „sürgősségi” kifejezést ma is sokan félreértelmezik, az emberek gyors, azonnali vizsgálatot vizionálnak, holott ők az életveszélyes, súlyos vagy kritikus állapotú eseteket hivatottak ellátni. Rámutatott: a „sürgősség” helyett előremutatóbb lenne a „triázsoló osztály” szóhasználat, mert az sokkal inkább tükrözné hivatásuk valós célját.
Nyilvánvalóan azok a betegek fognak elsőbbségi ellátást élvezni – az orvosi eskühöz és a humánus gondolkodáshoz hűen –, akik rosszabbul vannak. Természetesen azt az embert sem küldjük el, aki azért jön, hogy felírasson egy receptet vagy megkerülje a sort a röntgenre, illetve az ultrahang-vizsgálatra történő várakozásnál, ám neki 6-8-12 órát várnia kell. Sajnos ez ma is gyakran előfordul, holott jelentősen hátráltatja a valóban fontos esetek ellátását – fűzte hozzá.
A Kanizsai Péter László klinikaigazgató által vezetett csapat rendszeresen tart fórumokat és elsősegély-oktatást Baranya vármegye hátrányos helyzetű térségeiben is. Hisznek abban, hogy a tájékoztatást minél korábban el kell kezdeni, ezért iskolákba is eljárnak.
A műszerezettségről, illetve a labor- és képalkotó háttérről szólva elmondta: ezek európai színvonalúak az összes hazai sürgősségi klinikán, a háttérszakmák hiányát inkább a kisebb városi kórházakban tapasztalják, ám ezt centralizálással, távdiagnosztikával orvosolhatónak vélik. Baranya vármegyében a Mohácsi és a Szigetvári Kórházban van még sürgősségi osztály, a pécsiek mindkét helyre adnak szakembereket.
Hatékony orvos-beteg kommunikáció, javuló beteg- és dolgozói elégedettség
Dolgozóink folyamatos belső képzésével, szakmai és kommunikációs oktatásával egyre inkább javul a betegellátás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan a betegelégedettségi mutatók is. Havi anonim kérdőíveink, és az egyéb módon kapott visszajelzéseink összesítése alapján egy-két éve már 90 százalék fölötti elégedettséget látunk. Általában nem azok a betegek háborognak, akiknek valóban sürgős ellátásra van szükségük, hanem azok, akik több hónapja halogatják a vizsgálataikat, majd egyszer csak megjelennek nálunk. Azon vagyunk, hogy megfelelően kommunikáljuk feléjük azt, hogy ez miért nem helyes. A legtöbb panasz a hosszas várakozási időre vonatkozik. Nehezen értik meg az emberek, hogy a különböző leletek validálása is időbe telik, főleg akkor, ha sok a beteg- nyilatkozta Deák András Sándor, a klinika ápolásszakmai igazgatóhelyettese, aki megjegyezte, hogy naponta átlagban 150 beteg keresi fel őket.
A betegelégedettségi mutatók javulásával párhuzamban a dolgozói elégedettség is növekszik a pécsi klinikán, melynek vezetői 2020-ban létrehoztak egy civil szervezetet, az Akut Pécs Alapítványt.
Egyik céljukként munkatársaik testi-lelki jóllétének fokozását jelölték meg. Ennek részeként, pályázati támogatásból, az országban elsőként létrehoztak egy rekreációs szobát, ahova elvonulhatnak, ahol sportolhatnak, kikapcsolódhatnak, és a közeljövőben - egy ugyancsak nyertes pályázat nyomán - életmódbeli változtatásaikhoz, táplálkozással és mozgással kapcsolatos szokásaik formálásához is tanácsot kaphatnak, a mentálhigiénés segítségadás mellett.
A pécsi sürgősségi klinikát bemutató teljes írást a PTE portálja közli.
Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni ITT lehet.
