A szívelégtelenségről tartott nemzetközi szimpóziumot az SE
2023. szeptember 13-15. között, 2015 után immár másodszorra adott otthont Budapest a „Brano” International Symposium for Innovations and New Treatment Strategies in Heart Failure című nemzetközi szívelégtelenség szimpóziumnak, amely a Texasi Egyetem houstoni Orvostudományi Központ és a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika közös szervezésében valósult meg.
Ünnepélyes megnyitó beszédében a Semmelweis Egyetem nevében dr. Merkely Béla rektor köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy több mint 250 éves múltja során az intézmény a történelmi fordulópontokhoz érkezve is rendre helyt állt, mivel hármas küldetésével mindig a betegek és kiszolgáltatottak érdekeit tartotta szem előtt. Előadásában részletesen ismertette az egyetem tevékenységét, a nemzetközi rangsorokban elért helyezéseit, a doktorandusz hallgatók és publikációk számának párhuzamos emelkedését. Felidézte, hogy 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek egyes dokumentumait, az intézmény névadója így olyan történelmi védjeggyé vált, amely az egyetemet a legmagasabb minőségű oktatásra, tudományos teljesítményre és betegellátásra kötelezi. Az „anyák megmentőjének” munkásságát bemutatva óva intett a Semmelweis-reflex jelenségéről, azaz a régi normáknak ellentmondó új felfedezések automatikus elutasításától, mellyel a 19. századi orvos is szembesült, levonva aforisztikus következtetését: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere.”
Ezen szellemi örökség birtokában folytatja a mai napig is a Semmelweis Egyetem oktató-, kutató és gyógyító tevékenységét – hangsúlyozta a rektor, aki 2012 óta a Városmajori Klinika igazgatója. Mint elmondta, a klinikán 1992-ben sikeresen elvégzett első magyarországi szívátültetés alapozta meg a hazai szívtranszplantáció gyakorlatát, amelynek eredményeképpen a szívátültetések száma 2012-től, a transzlációs medicina szemléletének térnyerésével stabil növekedésnek indult, 2019-ben 64 esetszámon tetőzve. Ugyan a koronavírus-világjárvány a beavatkozások és donációk számát nemzetközi szinten is visszavetette, azonban idén először újra valószínűsíthető, hogy év végéig a transzplantációk száma eléri a korábbi időszakra jellemző évi átlag 50 esetszámot. Európa vezető szív- és érgyógyászati központjaként a Városmajori Klinika a magas betegszám mellett a szív- és érrendszeri betegségek teljes spektrumát kezeli, amelyet Transzplantációs Biobank, a strukturált adatbázis, valamint multicentrikus randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok is támogatnak. Előadásának záró részében a rektor bemutatta a Városmajori Klinikán kifejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló SEMMELWEIS-CRT score rizikóbecslő rendszert, valamint az utóbbi évtized munkájának kiemelkedő eredményeként a Budapest-CRT klinikai vizsgálat következtetéseit is.
A konferencia további részében mintegy száz felszólaló járta körül a szívelégtelenség témáját annak lehető legszélesebb vertikumában.
Naprendre kerültek többek között az akut mechanikus keringéstámogatás, a strukturális szívbetegségek kérdései, valamint az előrehaladott szívelégtelenség kezelési lehetőségei és kihívásai is. Előadás hangzott el a beültethető keringéstámogató (LVAD) eszközök újdonságairól, a szívelégtelenség farmakológiai kezeléséről, a mechanikus keringéstámogatás során felmerülő problémákról, a szívelégtelenség patológiájáról és diagnosztizálásáról. A szimpózium résztvevőinek bemutatták a gyártók akkreditálás alatt álló új technológiáit, a szívátültetés új amerikai allokációs rendszerével szerzett tapasztalatokat, az előadók beszéltek a transzplantáció kihívásairól, aktualitásairól és utókezeléséről.
A Semmelweis Egyetemről dr. Apor Andrea Astrid klinikai főorvos a strukturális szívbetegségek beavatkozásainak képalkotásáról, dr. Hartyánszky István tanszékvezető főorvos a szívsebészet során alkalmazott 3D-modellezésről, dr. Székely Marcell egy új fejlesztésű műszív kanüllel szerzett első eredményekről adott elő. Dr. Bödör Csaba egyetemi tanár az új generációs szekvenálás és más fejlett technológiák kérdéseiről tartott prezentációt, dr. Fintha Attila adjunktus a molekuláris mikroszkópia eredményeiről, dr. Teszák Tímea klinikai szakorvos a szívtranszplantáltak donorból származó sejtmentes DNS-felügyeletével kapcsolatos első európai tapasztalatokról, dr. Sax Balázs adjunktus a rejekcó speciális fotoferezis módszerrel történő kezeléséről beszélt.
További részletek az egyetem honlapján
