A szelenoprotein P hiány a szívelégtelenség incidenciájának magasabb kockázatával társul

A szelenoprotein P (SELENOP) szerepet játszik a szelén homeosztázisában és megoszlásában, és korábban már kapcsolatba hozták CVD-kel. A SELENOP a legnagyobb mennyiségben előforduló szelenoprotein, és a szérumban jelenlévő szelén fő hordozója.

A szerzők egy svéd szívelégtelenség (SZE) kohorszban kimutatták, hogy a SELENOP alacsony plazmaszintjéhez rosszabb életminőség, magasabb egyéves mortalitási kockázat társult, valamint annak kockázata is magasabb volt, hogy a betegek 30 napon belül ismét kórházba kerülnek akut SZE epizóddal.

A szelénhiányról, mint SZE incidencia kockázati markerről szóló adatok ezidáig hiányoztak. Egy holland populációs vizsgálat (PREVEND) kimutatta, hogy a magasabb szelénszint csökkent mortalitással és alacsonyabb SZE incidenciával jár, azonban ez az összefüggés csak nemdohányzók körében volt szignifikáns.

Jelen vizsgálatban a szerzők feltételezték, hogy a SELENOP szinttel mért szelénhiány egy általános populációban, a dohányzási státusztól függetlenül összefüggést mutat az SZE incidenciájával.

Forrás: AdobeStock

2. Módszerek

2.1 A vizsgált populáció

1974 és 1992 között Svédországban elvégezték a „Malmö Preventív Projekt” (MPP) vizsgálatot, amelynek általános célja egy populációs szűrővizsgálat volt kardiovaszkuláris rizikótényezőkre, alkohol abúzusra és emlődaganatra nézve (n = 33 346). 2002 és 2006 között az MPP vizsgálat résztvevői közül ismét megvizsgálták a túlélőket (n = 18 238): kérdőív kitöltés, vérmintagyűjtés és antropometriai mérések történtek (MPP-RES vizsgálat). Az ebből az analízisből származó adatok képezik a jelen vizsgálat alapját. Az MPP-RES résztvevői közül 5060 véletlenszerűen kiválasztott betegnél végeztek SELENOP szint mérést.

2.2 Klinikai vizsgálat

A résztvevők kitöltöttek egy életmódról, gyógyszerszedésről és orvosi anamnézisről szóló kérdőívet. Vérnyomás, pulzus, testmagasság és testtömeg mérés, valamint vérvétel történt.

2.3 Laboratóriumi vizsgálatok

A vérmintákban SELENOP szintet mértek validált ELISA immunoesszével, és 284 egyénnél a szelén koncentrációt is meghatározták totálreflexiós röntgenfluoreszcenciás vizsgálattal. Mértek továbbá plazma glükóz szintet, és meghatározták a lipid profilt is.

2.4 Definíciók

Aktuálisan dohányosnak számított az, aki legalább napi 1 cigarettát elszívott. A diabetes prevalenciát önbevallás, antidiabetikum szedés, illetve két különböző éhomi plazma glükóz érték (> 7 mmol/l) alapján határozták meg. A vérnyomáscsökkentő kezelést bármilyen vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése jelentette a Felírt gyógyszerek svéd nemzeti regisztere alapján. Az SZE prevalenciát a kiindulási vizsgálat idejéig előforduló fatális vagy nem fatális SZE epizódok (Betegségek nemzetközi osztályozása-9 és 10 (ICD-9, 10) kódok) alapján mérték. Az SZE incidencia fatális vagy nem fatális SZE epizódokat jelentett a vizsgálat kezdetétől 2021. december 31-ig.

2.5 Statisztikai analízis

Bármilyen analízist megelőzően kizárták a korábbi SZE epizóddal bíró résztvevőket (n = 230). A SELENOP szinteket kvantilisekre osztották, és a legalacsonyabb kvantilist hasonlították az összes többi kvantilishez.

3. Eredmények

A medián követési időszak (14,7 év) alatt 436 résztvevőnél (9,1%) lépett fel újonnan szívelégtelenség (SZE). Nőknél az SZE incidenciája alacsonyabb volt (7,2%), mint férfiaknál (9,8%). A SELENOP szint legalsó kvantilisébe tartozóknál magasabb volt az SZE incidencia aránya, összehasonlítva az összes többi kvantilisbe tartozókkal. Azoknál, akiknél a SELENOP és a szelén szintjét is mérték, erős korrelációt figyeltek meg a szelén státusz ezen két paramétere között.

A SELENOP szint standard deviációjának (SD) 1-gyel való növekedése az SZE incidencia alacsonyabb kockázatával társult egy korrekció nélküli modellben, korra és nemre korrigálva, valamint további korrekciók során (BMI-re, szisztolés vérnyomásra, vérnyomáscsökkentő kezelésre, dohányzási státuszra, diabetes státuszra, LDL-koleszterin szintekre, triglicerid szintekre és előforduló coronaria eseményekre korrigálva). Nemre specifikus analízisek során ez az asszociáció csak férfiak körében volt jelen.

4. Diszkusszió

Az eredmények alapján a SELENOP szint legalsó kvantilisébe tartozó résztvevőknél volt a legmagasabb az SZE incidencia kockázata a 2-5. kvantilisbe tartozókkal összehasonlítva. A magasabb SELENOP szint és alacsonyabb SZE incidencia közötti asszociációt csak férfiak esetében figyelték meg, azonban a vizsgált populáció több mint kétharmada férfi volt (a nők száma mind az eset-, mind a kontroll csoportban szignifikánsan kevesebb volt), és ez a nemi diszkrepancia potenciális erő tényezőt reprezentálhat. A PREVEND vizsgálatban szintén erősebb asszociációt figyeltek meg férfiaknál, amit a nemi dimorfizmussal magyaráztak. Azt is kiemelték azonban, hogy a nőknél tapasztalt előny sem zárható ki, mivel korábban már kimutatták, hogy nőknél a magasabb szelénszint alacsonyabb mortalitással jár.

Nem találtak összefüggést a SELENOP szint és a dohányzási státusz között. Ez ellentmond a PREVEND vizsgálat eredményeinek, ahol csak nemdohányzók körében sikerült kimutatni, hogy a magasabb szérum szelénszint alacsonyabb SZE incidenciával társul.

Kutatási eredmények alapján a SELENOP szelén transzporterként működik és elengedhetetlen szerepe van a szelén metabolizmusban és tárolásban. Emberekben a SELENOP szint szoros korrelációt mutat a szérum szelénszinttel, és alkalmazható a szelén tápláltsági állapot jellemzésére. A szelén esszenciális nyomelem a sejtek redox státuszának és az immunrendszer működésének szabályozásában, továbbá elengedhetetlen az antioxidáns védekező mechanizmusok során. A fokozott oxidatív stressz hozzájárul a krónikus SZE progressziójához, és már korábban kimutatták a szelén kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt protektív hatásait.

A SELENOP-t a szelén státusz valid és jól megalapozott biomarkerének tartják - különösen abból a szempontból, hogy jól tükrözi a célszövetek számára biológiailag elérhető szelén mennyiségét. A SELENOP szint ugyanis megbízhatóan növekszik a szelén bevitellel és tükrözi a szelénpótlás hatékonyságát. A szérum szelénszint a szervezet szeléntartalmának jellemzésére nagy valószínűséggel alkalmatlan, és mérése is igen költséges.

Ebben a vizsgálatban az átlagos SELENOP szint az első kvantilisben 3,5 mg/l volt, ami 70 µg/l alatti szérum szelén koncentrációnak felel meg. Ez a szelenoproteinek szuboptimális expressziójára utal, és jól korrelál a PREVEND vizsgálat eredményeivel. Az európai országokban az átlagos szérum szelén koncentráció 70-85 µg/l, tehát szintén szuboptimális. Az optimális expresszióhoz 120 µg/l körüli szelén koncentráció szükséges. Néhány tanulmány szerint a szelénszint és a mortalitás közötti összefüggést U-alakú görbe jellemzi, azaz a mortalitás és a CVD kockázata fokozódik 130-150 µg/l feletti szelénszintnél. Ez magyarázhatja az intervenciós vizsgálatok és metaanalízisek relatíve ellentmondásos eredményeit, amelyek szelénben bővelkedő földrajzi területekről és populációkból (pl. az Egyesült Államokból) származnak.

4.1 A vizsgálat korlátozó tényezői

Az adatgyűjtés egyetlen regionális központban történt, ami korlátozza az eredmények más populációkra történő vonatkoztatását – különösen azért, mert a talaj szeléntartalma világszerte változó. Mivel az MPP-RES kohorszba főként svéd származásúak és férfiak tartoztak, az eredmények alapján levont következtetések nem általánosíthatók minden populációra.

A szelén és SELENOP szintekről, ezek SZE incidenciával, CVD-kel és mortalitással való asszociációjáról szóló jelen vizsgálat és korábbi vizsgálatok alapján további tanulmányok szükségesek a szelén SZE incidenciában betöltött szerepének mélyebb megismeréséhez.