A Professzorok Batthyány Köre az Akadémia átszervezéséről

Minden erővel arra kell törekedni, hogy a kormányzat és az intézetek között minél hamarabb helyreálljon a bizalom, amely az "elmúlt év csatározásai és a másik fél kívánságait figyelmen kívül hagyó kommunikáció miatt súlyosan megrendült" – ezt emelte ki többi között az Akadémia intézethálózatának átalakításáról az MTI-hez eljuttatott elemzésében a Professzorok Batthyány Köre.

Az Országgyűlés szerdán kezdte tárgyalni a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvénymódosítást. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára közölte: az MTA átalakításával a kormányzat célja, hogy a kutatóintézetek hatékonyabban szolgálhassák a magyar társadalmat és a gazdaság fejlődését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek érdekében jövőre innovációra és kutatás-fejlesztésre 32 milliárd forinttal több pénz jut. Kiemelte azt is, hogy az alapkutatások jelentősége megmarad a jövőben is.

A Professzorok Batthyány Köre többoldalas elemzésében összegezte az MTA erősségeit, gyengeségeit, a veszélyeket és az esélyeket. Felhívták a figyelmet többi között arra, hogy az MTA átalakítási terveivel kapcsolatban az elmúlt időszakban a vita nem a kutatási témákról, hanem ezek finanszírozásáról és a kutatást irányító szervezetről folyt. Úgy fogalmaztak: "A vita hevében az MTA szervezetének némely egysége saját kompetenciáján túllépve belefolyt a napi politikába". Ez oda vezetett, hogy maga az Akadémia is politikai támadások kereszttüzébe került – jegyezték meg.

Értékelésük szerint a kutatóintézetek és a kormányzat közötti bizalom hiánya árt a kutatómunkának, jelentős elvándorláshoz vezethet és rontja a teljesítményt is. Szükségesnek nevezték az alapfinanszírozás fenntartását, mert – mint írták – e nélkül lehetetlenné válik a tervezés, ami "végső soron lehetetlenné teheti a kutatómunkát". A Professzorok Batthyány Köre szerint a törvénymódosítási terv sértheti az alaptörvénybe foglalt jogot a tulajdonhoz, miszerint az Akadémia tulajdonával csak az Akadémia rendelkezhet. Az erről folytatott vita hosszan elhúzódhat, és ez növeli a feszültséget.

Emlékeztettek arra is, hogy az intézetek felügyeletére és működtetésére a Professzorok Batthyány Köre javasolta egy alapítvány létrehozását, hozzátéve, hogy ezt az MTA elnöke és az innovációs és technológiai miniszter is jó tárgyalási alapnak tekintette. Azt írták: miután egy ilyen alapítvány finanszírozásához rendkívül nagy vagyonra lenne szükség, alternatív megoldásként szintén jónak tartják, hogy az intézetek költségvetési finanszírozása külön fejezetben szerepeljen. Ezzel összefüggésben megjegyezték, hogy az intézeti vagyonnak az Akadémiát érintő  törvénymódosításban "jelenleg javasolt, ingyenes használatát ellentételezhetné", ha az MTA-székház rekonstrukciójának és némely intézeti épületei modernizálásának jelentős költségét a kormány biztosítaná.

Ezzel együtt reményüket fejezték ki, hogy uniós forrásokból több pénz áramlik majd az intézetekhez. Mint kiemelték: a megfelelően összpontosított finanszírozás lehetőséget ad az áttörésre, kiemelkedő alap- és alkalmazott kutatási eredmények elérésére, és "esetleg konkrét gazdasági haszonhoz is vezethet".

Meglátásuk szerint az új szervezetben az intézetek előtt lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb mértékben vegyenek részt az innovációban, és növeljék ebből származó saját bevételeiket. Különösen nagy lehetőség rejlik abban, ha az "intézeti szellemi tőke" a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben vesz részt a felsőoktatásban annak minden (BSc-, MSc- és PhD-) képzési szintjén.

A Professzorok Batthyány Köre javasolta, hogy a Lendület és az MTA-egyetemi támogatott kutatócsoportok lehetőséget kaphassanak saját szervezeteik és teljesítményértékelési rendszerük létrehozására az Eötvös Loránd Kutatási Hálózaton belül.