A munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a rák

A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Marczinkó Zoltán szerint a probléma nagyságát jelzi, hogy az európai vállalkozások 38 százaléka rendszeren használ veszélyes anyagokat. Egy e témában született vizsgálat eredményeként az uniós munkavállalók 18 százaléka van kitéve e veszélyes anyagok hatásának munkaidejük legalább negyedében – ez az arány Magyarországon 22 százalék –, s további 15 százalék arról számolt be, hogy munkahelyén különböző gázokat, gőzöket, füstöt és különböző porokat lélegeznek be.

Vannak olyan anyagok, amelyek esetében a tartós munkahelyi kitettség jelentős szerepet játszik a különféle rákbetegségek kialakulásában. Az EU-ban a foglalkozási eredetű halálesetek 53 százaléka a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek tulajdonítható. Becslések szerint az unióban évente 91 ezer–150 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak olyanok körében, akik korábban a munkájuk során rákkeltő anyagokkal érintkeztek. Kutatások szerint az összes daganatos megbetegedés 8–16 százalékáért felelős a munkahelyi kitettség.

Forrás: 123rf.com

Azok közül, akik karcinogén anyaggal kerültek tartós érintkezésbe, sokan belehalnak a rákbetegségbe, számukat évente 57 ezer és 106 ezer közöttire becslik. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban óránként 7–12 ember hal meg rákban, mivel korábban a munkahelyén rákkeltő anyagok hatásának volt kitéve. Az anyagi veszteség is jelentős: szakértők szerint évente 4–7 milliárd eurót emésztenek fel közvetlenül a munkával összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések. Ennek döntő részét a termelékenység csökkenése és a magas egészségügyi kiadások jelentik.

Itthon is sok még a teendő: a KSH Magyarország 2017 című összefoglalója szerint a magyarok 26 százaléka daganatos betegségben hal meg. A rákkeltő anyagok használatának visszaszorításával a szakértők a hazai statisztikák jelentős javulására számítanak.

Az Európai Bizottság az eddigieknél jóval hatékonyabban kíván fellépni a munkavállalók védelmében, ezért hozzákezdett a leggyakrabban előforduló legveszélyesebb anyagok munkahelyi expozíciós határértékének felülvizsgálatához. A keményfaporok és 13 vegyi anyag határértékének módosításával a 2069-ig tartó időszakban mintegy 100 ezer – munkahelyi daganatos megbetegedésből eredő – haláleset előzhető meg. Az elavult szabályozás alapos felülvizsgálata, szigorítása mellett a küzdelemben nagy szerepet kap a vállalkozások – elsősorban a mikrovállalkozások és a kkv-k – támogatása.

Az uniós szabályozás módosítása kiemelten kezeli a rákkeltő anyagok belélegzésére vonatkozó határértékeket. Szigorúbb határértéket állapít meg többek között a keményfaporokra, a krómvegyületekre, a tűzálló kerámiaszálakra, a benzolra, a vinil-kloridra és a kristályos szilícium-dioxidra is.

A veszélyes, sok esetben rákkeltő anyagok használata a közvélekedéssel ellentétben nincs visszaszorulóban: egyre több és egyre összetettebb kemikáliákat használunk, számukat tíz-, sőt százezres nagyságrendűre becsülik, valamint ezek kombinált hatása is jelentős. Ma már nem az számít kivételesnek, ha valaki ilyen anyagokkal is dolgozik, hanem az, ha munkája során nem találkozik eggyel sem.

Magyarország is aktívan részt vesz az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” című tájékoztató kampányában, amelynek megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet a Pénzügyminisztérium működtet.