A mumpsz-járványok rejtélye
Mi az oka, hogy az elmúlt évtizedben a beoltott fiatalok körében is egyre gyakoribb a mumpsz megjelenése? A Science Translational Medicine tanulmánya annak járt utána, mi van a háttérben: az oltás romló hatásfoka vagy új vírustörzsek megjelenése?
Az elmúlt évtizedben az USA-ban és Európában is nőtt a mumpszfertőzések száma a beoltottak körében, írja összefoglalójában (The mystery of mumps resurgence) a Science Translational Medicine, és emiatt erős kételyek születtek a mumpsz ellen alkalmazott oltás hatékonyságával kapcsolatban. Ezért Joseph Lewnard és Yonatan Grad, a Harvard Chan School közegészségügyi tanszékének kutatói utánajártak, vajon az oltás romló hatásfoka vagy új vírustörzsek megjelenése áll a fertőzések számának növekedése mögött.
Mint tanulmányukban – Vaccine waning and mumps re-emergence in the United States – az immunológus és infektológus szakemberek kifejtik, az elmúlt évtizedben bebizonyosodott: hiábavaló volt az amerikai orvostudomány reménye, hogy 2010-re a behurcolt eseteket kivéve meg lehet szüntetni az országban a mumpsz előfordulását. A gyengített élő kórokozót tartalmazó oltás 1967-es bevezetése után az 1980-as évek végén járványokat figyeltek meg a csecsemőkorban beoltott iskoláskorú gyermekek körében, ezért bevezettek egy második, emlékeztető oltást is 4-6 éves korban. Mindazonáltal, hasonlóan a napjainkban Nyugat-Európában és Kanadában észlelt esetekhez, az USA-ban 2006-ban beoltott egyetemi tanulók között tört ki mumpszjárvány. Mindez Lewnard és Grad szerint két okból is aggodalomra ad okot: egyrészt mert a gyermekkori mumpsz enyhébb lefolyásával szemben (láz, nyálmirigy-duzzanat) a serdülőkor után szerzett mumpszfertőzés 10%-a esetében alakulhat ki súlyos komplikáció (orchitis, meningitis, süketség), másrészt mivel a mumpszban megbetegedett egyetemisták korábban két oltást is kaptak. A kutatók szerint ez kételyeket vet fel az alkalmazott oltás hatékonyságával kapcsolatban.
A helyzet tisztázása érdekében – az oltás hosszú távú hatékonysága gyenge vagy új vírustörzsek jelentek meg? – a kutatók áttekintették az elmúlt évtizedekben az USA-ban és Európában végzett 6 epidemiológiai vizsgálat adatait, és kiszámolták, hogy átlagosan 27 év alatt szűnik meg az oltás által nyújtott védettség (az oltottak 25%-a az oltástól számított 8 éven belül elveszti védettségét, az 50% 19 éven belül veszti el védettségét, míg a 75% 38 éven belül).
A továbbiakban az összesítésből kapott életkor-specifikus infekció-incidencia értékeket számítógépes szimulációkban használták fel. Két hipotetikus vakcinált populációt hoztak létre: az egyikben a való életbeli viszonyoknak megfelelően 27 év alatt megszűnt a védettség, a másikban a védettség nem csökkent, azonban olyan új vírustörzsek jelentek meg, amelyek ellen a jelenlegi oltás nem véd. A szimuláció eredménye szerint ha a járvány olyan közösségben tör ki, amelyben a vírus az oltás által kifejtett evolúciós nyomás hatására megváltozik (azaz új vírustörzs jelentkezik), a megbetegedés nem serdülők és fiatal felnőttek, hanem inkább kisgyermekek körében jelentkezik. A való életben azonban fiatal felnőttek körében jelentkezett a járvány, ami a szimuláció szerint az oltás romló hosszú távú hatásfokára utal. A kutatók nem találtak arra utaló bizonyítékokat, hogy új vírustörzs megjelenése befolyásolta volna az oltási hatékonyság való életbeli változását.
A szerzők szerint mivel a jelenlegi közegészségügyi stratégia központi eleme a vakcináció, eredményük alapján érdemes megfontolni az oltási rend módosítását, és egy harmadik oltást is bevezetni 18 éves korban.
