A MOK állásfoglalása a közös céges praxisközösségi formákról
2021. március 10. 16:48
A “praxisbárós” sajtóhírekre reagálva a Magyar Orvosi Kamara, megismételve a korábban az Országos Kórházi Főigazgatósághoz eljuttatott levelében foglaltakat, állásfoglalást tett közzé.
- Praxisbárók előtt nyit kapukat a praxisközösség?
- Békássy: Az üres körzetekre nem megoldás a praxisközösség
- Tájékoztató a praxisközösségi regisztrációról és a bértámogatásról
- Az alapellátás új vezetői több pénzről, praxisközösségről, új ügyeleti rendszerről
- Megjelent a praxisközösségekről szóló kormányrendelet
Mint írják: a praxisközösségekről megjelent 53/2021 kormányrendelet a szorosabb praxisközösségi együttműködés formái között felsorolja az egyesült és integrált praxisközösségi formákat is, amelyeket társas vállalkozás tulajdonol vagy irányít. A szabályozás nem rendelkezik arról, hogy kik és milyen arányban lehetnek tulajdonosok ezekben a gazdasági társaságokban. Így előfordulhat, hogy a praxisjoggal rendelkező orvos egyszercsak nem tulajdonosa a vállalkozásának, illetve nem szakmai befektető többségi tulajdonos dominálja a szervezetet.
A MOK ezt a praxisjog szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartja. Ezért a MOK Elnöksége arra kéri a döntéshozókat, hogy
- az egyesült és integrált praxisközösségben csak az adott praxisközösségben praktizáló orvos lehessen tulajdonos,
- egyik tulajdonos se lehessen többségi tulajdonos,
- egy közösség maximum 10 praxisból állhasson,
- egy orvos egy praxisközösség tagja lehessen csak.
(forrás:
Magyar Orvosi Kamara)
