A minőségi betegellátást is segítheti az új közbeszerzési törvény
Véget vethet a könnyen szakadó gumikesztyűk, s más a betegellátásban kevéssé használható, de olcsóbb eszközök beszerzésének az új közbeszerzési törvény - jósolták a kórházi szállítók egyik szervezetének háttérbeszélgetésén.
Önmagában a legalacsonyabb ár már nem jelent semmit a közbeszerzések esetében – szögezi le az az európai uniós direktíva, amelyet változtatás nélkül emeltek át a november 1-jétől hatályos új közbeszerzési törvénybe, amelynek végrehajtási rendeleteit a napokban fogadja el a kormány. Mindez az intézményeknél átmeneti hezitálást, ezáltal az egészségügyi beszerzések akadozását okozhatja. Ugyanakkor a jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell majd venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél. Mindez azon a szerdai háttérbeszélgetésen derült ki, amelyet az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) szervezett.
Eddig könnyű helyzetben voltak az intézmények, hiszen a közbeszerzéseknél semmi mást nem kellett figyelembe venniük, mint azt, hogy a lehető legkevesebbet fizessék. Ezután ár-érték arányban kell majd gondolkodniuk, így például egy nagyízületi protézis esetében számítani fog annak kihordási ideje, reoperációs rátája, a gumikesztyűk tartóssága, vagy a vérvételi rendszerek biztonságossága. A versenykiírások így óhatatlanul bonyolultabbá válnak, ám javulhat a betegellátás minősége és biztonsága, és érvényesülhet az innováció is az egészségügyben, amelynek beépülését az áralapú értékelés jelentősen nehezítette.
Közbeszerzések szempontjából az egészségügy a legintenzívebb ágazat – mondta dr. Holchacker Péter, az ETOSZ igazgatója. Ez Magyarországon évi százmilliárdos nagyságrendet jelent, a közbeszerzések darabszámát tekintve pedig az egészségügy a top tíz ágazat közé tartozik. Az egészségügyi beszerzések 76 százaléka Európa szerte tendereken keresztül bonyolódik, az összes közbeszerzés kétharmadánál eddig a legalacsonyabb ár volt a legfőbb szempont. Az ETOSZ aktívan részt vett a közbeszerzési törvény előkészítésében, s más ágazati szervezetekkel együttműködve igyekszik egy új, a jogszabálynak megfelelő közbeszerzési gyakorlatot kifejleszteni. Emellett tekintettel az egészségügy speciális jellemzőire, önálló egészségügyi közbeszerzési szabályozás kidolgozását is ajánlatosnak tartaná. Mindezt egyébként az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatójaként pártolta az azóta államtitkárrá előlépett Ónodi-Szűcs Zoltán is, bár korábbi pozíciójában azt is hangsúlyozta: nincs, vagy minimális a befolyása a közbeszerzési szabályok kialakítására.
Az új törvény életbelépése után egy darabig senki nem mer majd közbeszerzést kiírni, hiszen egyelőre sehol nincsen az új szabályozásnak megfelelő jó gyakorlat, amelyet követni lehetne – prognosztizálja az ETOSZ. Azonban úgy vélik, az intézmények gyorsan alkalmazkodnak majd az értékalapú közbeszerzési eljárásokhoz, amelynek eredményeként jobb eszközök, eljárások és technológiák érkezhetnek a szolgáltatókhoz. Mindezt támogatandó az ETOSZ más szervezetekkel közösen képzést is szervez az intézményi menedzsmenteknek.
A jövőben át kell gondolni, mi az, amit valóban érdemes beszerezni, milyen innováció van a termékben, mennyi ideig lehet azokat használni, és milyen járulékos költségeik vannak – mondta a MedicalOnline-nak Holchacker Péter, hozzátéve, eddig is voltak olyan kórházak, amelyek igyekeztek mindezt figyelembe venni, de jellemzően ezek a szempontok eddig elsikkadtak.
Mire megjelennek a hatálybalépést követő első közbeszerzések, kidolgozzuk a szükséges módszereket – fogalmaz optimistán Molnár Attila, az ETOSZ törekvéseihez csatlakozó Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Úgy véli, az új jogszabályt sokféleképpen lehet értelmezni, jelen formájában nem evidens az intézmények számára, ezért szükséges egy kezelhető szempontrendszer, ajánlás kidolgozása. Kifejtette azt is, a mostani gyakorlat eredményeként hosszú távon sokkal többet költenek az intézmények, hiszen a legolcsóbb árucikk olykor silány minőségű, így annak forgalma többszöröse lehet a valamivel drágább, de nívós terméknek. A szakember szerint az új törvény a közbeszerzések átfutási idejét nem növeli meg, és bár a szempontrendszer felállítása tovább tarthat, de ha a kiírást megfelelően fogalmazzák meg, az értékelési időben nem lesz változás.
