A mesterséges megtermékenyítés növeli a születési rendellenességek számát
Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az asszisztált reprodukció egyes módszerei milyen mértékben növelik a súlyos születési rendellenességek arányát.
Vizsgálatuk a maga nemében eddig a világon a legnagyobb volt: összevetették a nemzetközileg alkalmazott asszisztált reprodukciós technikákat (az in vitro fertilizációt [IVF], az intracitoplazmatikus sperma injekciót [ICSI] és az ovulációindukciót) a súlyos születési rendellenességek kockázata szempontjából. Emellett összehasonlították a friss és a fagyasztott embriótranszferrel járó kockázatokat is.
Az eredményeket a New England Journal of Medicine (NEJM) május 5-i száma jelentette meg, s előadták őket a „Konszenzusteremtés a nőgyógyászat, a terméketlenség és a perinatológia területén” című barcelonai világkongresszuson is.
„Valamennyi asszisztált reprodukciós módszer növeli a súlyos születési rendellenességek arányát, azonban azt mutattuk ki, hogy az egyes technikák esetében szignifikánsan eltérő a kockázat nagysága” – mondta dr. Michael Davies, a vizsgálat vezetője.
A kutatók 300 000 születés adatait vizsgálták meg, amelyek közül 18 000-ben fordult elő születési rendellenesség és 6100 terhesség jött létre valamilyen asszisztált reprodukciós módszerrel.
Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy a terméketlenség kezelésének hatására gyakoribbá válnak a születési rendellenességek, de ez az első olyan vizsgálat, amelyben minden asszisztált reprodukciós technikát összevetettek ebből a szempontból. Első a vizsgálat abban a tekintetben is, hogy az egyes nőkön belül összehasonlították az egymást követő terhességeket (a kezelés hatására és a kezelés nélkül keletkezetteket).
„Asszisztált reprodukció esetén az összes születési rendellenesség aránya 8,3% (513 eset) volt, míg a kezelés nélküli terhességek esetében csak 5,8% (17 543 eset)” – mondta dr. Davies. „IVF esetén a születési rendellenesség kockázata 7,2% volt (165 eset), de az ICSI alkalmazásakor jóval nagyobb, 9,9% (139 eset)” – írja a Science Daily.
„Ha az anamnézisben terméketlenség szerepel, akkor asszisztált reprodukcióval vagy anélkül egyaránt magasabb a születési rendellenességek aránya. A terméketlenség önmagában is magyarázatot ad az IVF-fel járó születési rendellenességek gyakoribb voltára, a többi terméketlenségi kezelésről azonban ez nem mondható el. Az ICSI esetében például 57%-kal nagyobb a születési rendellenességek aránya, mint amennyi a terméketlenség számlájára írható – igaz, az abszolút kockázat mértéke még így is viszonylag kicsi” – magyarázta dr. Davies.
Mint dr. Davies elmondta, az embriók krioprezervációja (fagyasztva tartósítása) jelentősen csökkentette a születési rendellenességek arányát, különösen az ICSI esetében. „Ez abból adódhat, hogy a sérült embriók nem élik túl a fagyasztás vagy a felengedés folyamatát” – mondta.
Aggodalmat keltő tény, hogy azokban a nőkben, akik clomiphene-citrátot használtak az ovuláció kiváltására, de nem orvos által jól ellenőrzött körülmények között, megháromszorozódott a születési rendellenesség kockázata. „Bár vizsgálatunkban csak egy kis csoportot érintett ez, mégis különös figyelmet kell fordítani erre a problémára, mivel a clomiphene-citrát ma már széles körben és olcsón elérhető. Nagyon könnyű rosszul használni a gyártó pontos instrukciói ellenére, amelyek tartalmazzák azt, hogy terhességben tilos az alkalmazása, mert születési rendellenességet okozhat. Vizsgálatunknak ezt az aspektusát még további kutatásoknak is igazolniuk kell” – ismertette dr. Davies.
