hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

Mesterséges megtermékenyítés

Amióta Louise Joy Brown 1972. július 25-én megszületett, világszerte körülbelül 3 millió másik csecsemő jött világra in vitro fertilizáció után. Azóta is tartanak az etikai és a tudományos viták a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, legutóbb az került szóba, hogy az így „teremtett” gyermekek epigenetikai jellegzetességei eltérnek a természetes úton fogantakétól.

Ártalmas-e az a sok “természetellenes” procedúra, amin egy-egy petesejt és spermium keresztülmegy, mielőtt egy Petri-csészében egyesülnek?

Ha a leendő szülőknek ráadásul valamilyen genetikai rendellenessége is ismert, akkor a megtermékenyülés után a blasztocisztából preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) céljából el is távolítanak egy-két sejtet. A Molecular and Cellular Proteomics című lapban megjelent cikk szerint azok az egerek, amelyek blasztociszta korukban PGD-n mentek keresztül, feledékenyebbek és nagyobb testsúlyúak kontroll-társaiknál, és idegrostjaikat kevesebb mielin fedi, hajlamosabbak neurodegeneratív megbetegedésekre.

Azonban nehéz megmondani, hogy egy in vitro fertilizáció (IVF) révén született ember adott megbetegedése az in vitro fertilizáció következtében jött-e létre, netán azok miatt a mutációk miatt, amelyek a szülőknek lehettek – amik azt okozhatták, hogy természetes úton nem lehetett gyerekük, netán mindkettőtől független az adott megbetegedés.

 

Melissa Mann kutatócsoportja a szuperovuláció révén kialakuló epigenetikai változásokat próbálja feltérképezni (az IVF előtt a leendő anyák hormonkezelésben részesülnek, aminek eredményeképp egyszerre több petesejtjük érik meg és válik megtermékenyülésre alkalmassá). A Human Molecular Genetics című lapban megjelent cikkük szerint a szuperovuláció következtében megváltozik a petesejtek genomjának epigenetikus metilációs mintázata, ami a későbbiekben, a megtermékenyülés után az apai eredetű gének metilációjára is kihat. A megváltozott metilációs mintázat például Beckwith-Wiedemann szindróma kialakulásában játszhat közre.

 

Hogy elkülönítse az IVF és a terméketlenségi problémák magzatra gyakorolt káros hatását, Liv Romundstad és csapata olyan anyákat kezdett vizsgálni, akiknek IVF révén és természetes úton is született gyermekük. Az IVF-babáknak a teljes populációval összehasonlítva alacsonyabb a születési súlyuk és enyhén fokozottabb a perinatális mortalitásuk, azonban természetes úton született testvéreikkel összehasonlítva ez a különbség megszűnik. A Lancetben publikált vizsgálat eredménye tehát az, hogy az IVF nem fokozza a rendellenességek gyakoriságát.

 

 - medicalonline -

Olvasói vélemény: 2,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink