A megújuló felsőoktatás lehet a magyar gazdaság fő hajtóereje

A törvénycsomag Magyarország stratégiai céljainak elérését, versenyképességének erősítését, gazdaságának fenntartható növekedését szolgálja. A történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.

A felsőoktatásban a hazai tudás, innováció, tehetség bázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer kialakítása a cél. Az innovációs tárca Stumpf István felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztossal szoros együttműködésben, a modellváltás eddigi tapasztalatai, az egyetemek vezetőivel, vezető testületeivel folytatott konzultációk alapján készítette elő javaslatait.

Stumpf István kormánybiztos hangsúlyozta: "Az egyetemek megújítása a kormány kiemelt nemzetstratégiai célja. A minőségi tudás megszerzéséért folytatott versenyben csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek az egyetemei képesek választ adni az átalakuló világrend kihívásaira. A kormány Klebelsberg Kunó szellemiségében született egyetemi modellváltási programja történelmi esélyt kínál arra, hogy Magyarország a jövő nyertesei közé tartozzon."

A javaslat megerősíti az egyetemek szervezeti, pénzügyi, munkavállalói és oktatási, kutatási autonómiáját. A kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyozott együttműködés érdekében a szenátus a jövőben tagot delegálhat a fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába. Az egyetem vezető testülete az alapítványi kuratórium intézményt érintő döntéseivel kapcsolatban véleményezési jogot gyakorolhat.

A szenátusok kezdeményezéseinek, egyértelmű támogató döntéseinek megfelelően újabb tíz egyetemen indulhat meg a modellváltás. A már rugalmasabb keretek között működő tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-jével csatlakozhat a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésére, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerülhet az Eszterházy Károly Egyetem.

Az alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják a felsőoktatási, tehetséggondozási, kutatási és egyéb közfeladatok ellátását. Az új működési modell lényege, hogy az állam, mint stratégiai partner hosszú távú finanszírozási garanciákkal teremti meg e közfeladatok korszerű ellátásának feltételeit. A törvényi kódex egységesíti, átláthatóbbá teszi az eddig több törvényben szereplő szabályozást.

A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez.

A felsőoktatás minőségi átalakítását szolgálja, hogy 2021. szeptember 1-től teljesítményelvű finanszírozási rendszer lép életbe. A kormány az intézményeket fenntartó alapítványokkal hosszú távú (15-25 éves) stratégiai megállapodásokat, és 3-5 éves finanszírozási szerződéseket köt. A modellváltás nyomán ugyanakkor az egyetemek saját bevételszerző képessége is növekszik.

A szabályozási javaslat az orvos-, egészségtudományi képzést folytató egyetemek esetében az azok részeiként működő klinikai központok felett biztosítja az egységes állami egészségügyi irányítást. Az egészségügyi felsőoktatás, kutatás, betegellátás hármas egységének megerősítésével garantálja a klinikai betegellátás szakmai kiválóságát, az orvos-és egészségtudományi képzés és kutatás versenyképességének további javítását.

„A törvénycsomag elfogadása esetén idén ősztől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat a megújult fenntartási modellben. A kormány más módon is tesz azért, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A Gazdaság-újraindítási Akciótervben több mint 1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a teljes felsőoktatás korszerűsítésére” – emelte ki Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára.