A koronavírus testi-lelki hatásait vizsgálják
A 75 ország, 200 kutató és több nemzetközi és nemzeti szervezet vesz részt abban a projektben, amely a koronavírus és a járványhelyzet testi-lelki jólétre gyakorolt hatásait kutatja.
Magyarországon a vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának professor emeritusa, dr. Bitter István vezeti. Az online kérdőív magyar nyelven is elérhető, május 1-je óta tölthető ki.
Miközben hazánkban május 1-jével elindult az országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat, mely pontos képet kíván adni a járvány kiterjedéséről, Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) néven egy nemzetközi felmérés is elkezdődött, amely a vírus és a járványhelyzet testi-lelki jóllétre gyakorolt hatásait kutatja.
Az online felmérés magyar nyelvű változata 2020. május 1-jétől érhető el. A COH-FIT kérdőív kitöltőinek köre országtól függően változik, Magyarországon jelenleg csak felnőttek vehetnek részt a kutatásban. Az internetes, anonim kérdőív kitöltése kb. 30-35 percet vesz igénybe – mondta el dr. Bitter István, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professor emeritusa, a magyarországi kutatás vezetője. A három részből álló kérdőívben a demográfiai, valamint a koronavírus általi érintettséghez kapcsolódó adatok mellett a testi-lelki jóllétét, szociális kapcsolatait, aktivitását érintő kérdésekre kell válaszolniuk a kitöltőknek. A felmérés az érzésekre, gondolatokra és állapotokra jellemzően kétszer kérdez rá: a koronavírus előtti és a mostani időszakot is érintve, így felmérve, milyen változásokat hozott életünkbe a pandémia – részletezte dr. Bitter István.
A projekt nemcsak a jelenlegi koronavírus-járvány káros következményeinek csökkentésében és a jövőbeni hasonló helyzetek esetében nyújthat segítséget az ilyen következmények megelőzésében, de olyan értékes adatokat is szolgáltathat, melyek a járvány hatására keletkező és/vagy súlyosbodó szomatikus és mentális betegségek elleni intervenciók megtervezéséhez is fontosak lehetnek. „Az ilyen típusú, sokunkat érintő, halálozással is járó eseményekről tudjuk, hogy komoly testi és lelki konzekvenciái vannak. Korábban természeti katasztrófák esetében például megfigyelték, hogy sokaknak romlanak a már meglévő, krónikus betegségei és mentális problémái, másoknál ekkor derülhetnek ki ilyen betegségek” – magyarázta dr. Bitter István, miért fontos a pandémiának ezt a vetületét is vizsgálni. Ráadásul ez azon ritka alkalmak egyike, amikor az érintettek saját állapotukról, az életükben és testi-lelki működésükben bekövetkezett változásokról nyilatkozhatnak. Az egészségügyben dolgozókat például fokozottabban sújtja a járvány, most név nélkül ők is beszámolhatnak saját állapotukról – tette hozzá a professzor.
Dr. Bitter István szerint nem csak az fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, hanem az is, hogy minél hamarabb a lehető legtöbben részt vegyenek a vizsgálatban: a COH-FIT ugyanis a korlátozások előtti állapotokat úgy méri fel, hogy a két héttel előtti jellemzőkre kérdez rá. A korlátozásokat azonban eltérő ütemben oldják fel a fővárosban és vidéken, így lehetséges, hogy mire eljut az emberekhez a kérdőív, az elmúlt két hétre vonatkozó kérdések így már nem a korlátozások előtti állapotokat érintik. Minél több résztvevő segít válaszaival, annál jobban fel tudunk készülni a járvány testi és lelki egészségre gyakorolt káros hatásainak megelőzésére, leküzdésére – hangsúlyozta.
A COH-FIT projektben 200 kutató és több nemzetközi, valamint nemzeti szervezet vesz részt. A támogatók között megtalálhatjuk a Zucker Orvostudományi Egyetemet (Hofstra/Northwell, NY, USA) és a Feinstein Orvostudományi Kutatóintézetet (New York, NY, USA), az olaszországi Páduai Egyetem Idegtudományi Intézetét és az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium (ECNP) Mentális Zavarok Megelőzése és Mentális Egészség Promóciója Hálózati Csoportját (PMD-MHP Network Group) is. A felmérést eddig 6 kontinens 75 országából több mint 9600-an töltötték ki.
