A klímacéloktól a kórházi fertőzésekig (Bővítve!)

LMP: a klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint Magyarországon a kitűzött klímacélokkal ellentétes folyamatok zajlanak, 2014-től évente több mint 5 százalékkal nő a széndioxid-kibocsátás. A széndioxid-kibocsátás csökkentése azért is fontos lenne, mert Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás következményeinek – vélekedett. Hozzátette: "egyre nagyobb lemaradásban vagyunk" a klímacélok teljesítésére tett erőfeszítések tekintetében.    Kitért rá: ma kezdődik a madridi klímacsúcs, és a tét nagy. Cselekedni kell, és az emberek cselekedni is akarnak. Az LMP ezért kezdeményezett zöld népszavazást, hogy lehetőséget adjanak az embereknek, hogy dönthessenek a jövőjükről.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: környezeti örökségünk megóvása, a klímaváltozás elleni teendők fontos ügyek, ezért pártpolitika felett álló nemzeti érdekként kellene megjelenniük, hiszen gyermekeink jövőjéről van szó. Már vége lehetne annak az időszaknak, amikor politikai célra bármilyen témát – például a klímavédelmet – kisajátíthatnak – közölte. Úgy látja, a javasolt intézkedések nagy részét már meghozta a kormány, amely továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság, a magyar családok a nyertesei lehessenek a klímaváltozás folyamatainak.

KDNP: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya

Simicskó István (KDNP) kijelentette: az emberek egészsége nem lehet vita tárgya. Közölte: a kormány sok intézkedést tett az egészséges életmód és az egészségügyi intézmények érdekében, kiváló programokat tervez a jövőben is, mégis sok kritikát kap, hogy még többet kellene költenie az egészségügyre. Azt mondta: ennek fényében nehezen érthető, hogy a múlt héten az új Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, nem támogatja a dél-budai centrumkórház építését. Az emberek azt várják, hogy őszintén mondják meg, mit szeretnének a fővárosi fejlesztésekkel – vélte. Hozzátette: a szuperkórház megépítését mindenkinek támogatnia kellene.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára kiemelte: az önkormányzati választás óta józanésszel nem lehet felfogni, mi történhetett a fővárosi baloldali politikusokkal, hogy ellenzik a dél-budai szuperkórház építését. Érthetetlen, hogy lehet egy százszázalékos kormányzati beruházással felépülő, teljesen új kórházra nemet mondani, ahol pedig a mai modern egészségügyi ellátás legmagasabb színvonala valósulhat meg – fogalmazott.

A Jobbik a kórházi fertőzésekről tudakozódott

Lukács László György (Jobbik) – titkolózással vádolva a kormányt – a kórházi fertőzések számáról kérdezett interpellációjában, azt hangsúlyozva, hogy mára ezek közel annyi halálos áldozatot szednek, mint a közúti balesetek. Évente egy kisebb falunyi lakosság hal bele abba, hogy a kórházi fertőzéseknek nem találja az ellenszerét a kormány, ráadásul nem is foglalkozik vele – jelentette ki, a fertőzések számát sokallva, az esetek dokumentálását és jelentését hiányolva.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány nemhogy titkolózna, hanem publikálja a fertőzési adatokat, amelyek ráadásul kedvezőbbek a fejlett országok átlagánál. Hangsúlyozta: Magyarországon 4, a fejlett országokban 5,5 százalék ez a mutató a kórházakban míg a szociális és fekvőbeteg-intézményekben a hazai mutató 1, az európai 3,6 százalék, majd az utóbbi évek fejlesztéseit sorolta. Ön viszont több magyar orvost juttatott külföldre, mint ahány jobbikos képviselő itt a parlamentben ül – jegyezte meg a kérdezőnek az államtitkár.

A képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont 117 igen, 42 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta azt.

MSZP: hol tart a Borsod megyei kórházban zajló vizsgálat?

 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban szervkereskedelem, költségvetési csalás, hűtlen kezelés és műhibák miatt indított nyomozásról érdeklődött Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), kijelentve, bármi történt is az első tényálláson belül, az visszataszító. Arra volt kíváncsi, pontosan mi történt a kórházban, a szaktárca pedig mit tett ezek felderítésére.

Rétvári Bence azt közölte: Polt Péter legfőbb ügyész néhány napja nyilatkozott az ügyben, amely felderítési szakaszban van, az eljárás során pedig a kórház teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal. Jelezte: folyamatban lévő nyomozásról nem nyilatkozhat, majd a kórház helyzetét javító, összesen 19 milliárd forintnyi, területi operatív programokból megvalósított fejlesztéseket sorolta.

A kérdező nem fogadta el a választ, a Ház viszont – 113 igen, 40 nem és egy tartózkodás  mellett – elfogadta azt.

LMP: ki a felelős a Mátrai erőműben történtekért?

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy az LMP régóta követeli a Mátrai erőmű bezárását, amely nemcsak az ország egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, hanem újabban jelentős környezetszennyező is. Felidézte a közelmúlt történéseit, és szóvá tette, hogy bár az erőmű dolgozói november 6-án észlelték először a mérgező gázok jelenlétét, a Heves megyei katasztrófavédelem csak november 12-én adott ki egy szűkszavú közleményt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Mátrai erőmű csak november 22-én tartott sajtótájékoztatót. Ezen az újságíróknak annyit válaszoltak, mindenki biztonságban van, folyik a vizsgálat. "Tessék továbbmenni, nincs itt semmi látnivaló" – fogalmazott a képviselő, aki szerint joggal merül fel, hogy igyekeznek eltusolni ezt a felháborító esetet. Azt mondta, a 21. században ez a tájékoztatási szint már nem elégséges. Feltette a kérdést, ki a felelős a szennyezésért és milyen bírságra számíthat?  

Pogácsás Tibor államtitkár szerint a képviselő ott is katasztrófát keres, ahol nincs. Kitért arra, hogy interpellációját két nappal azután nyújtotta be, hogy Keresztes László Lóránt és Demeter Márta LMP-s képviselőkkel személyesen találkozott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetője, és ezen tájékoztatást kaphattak. Jelezte: a Heves megyei katasztrófavédelem november 12-én és november 15-én is adtak ki közleményt a lakosság tájékoztatására. A mérések a környező településeken élőkre veszélyt nem jeleztek, egészségre veszélyes határértéket nem mértek sehol. A méréseket Dekt és Visonta települések önkormányzati képviselői és az érdeklődő lakosság a helyszínen figyelemmel kísérhette. Kijelentette: a kormány és szervei most is, ahogy minden rendkívüli eseménynél, a szükséges intézkedéseket megteszik.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen, 37 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta azt.

Párbeszéd: mit titkolnak a Mátrai erőmű üzemzavara kapcsán?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kérdezte: mit titkolnak a Mátrai erőmű üzemzavara kapcsán? Kiemelte: a visontai szennyezés az egész országot és a helyi lakosokat egyaránt foglalkoztatja. Szerinte nem derült ki, hogy mi állt a háttérben, és a mi a biztosítéka annak, hogy ilyen többet nem fordulhat elő. Úgy látta: sorra kerülnek a nyilvánosság elé aggasztó információk. Elég nagy katasztrófa, hogy a térség élővilágát folyamatosan felemészti a szennyezés, a Bene-patakból teljesen kipusztultak a halak, a patak vize rendszeresen szürkére színeződik és habzik, jegyezte meg.

Pogácsás Tibor államtitkár az ellenzéki képviselők viselkedését a katasztrófaturistákéhoz hasonlította, és határozottan visszautasította, hogy a kormány bármit is eltitkolna ezen, vagy akár más esemény kapcsán. Felidézte, hogy november 25-én kapott választ a képviselő, aki ettől függetlenül további titkokat keres. Megerősítette, minden szervezet, amelyik illetékes, a szükséges méréseket elvégzi, és a szükséges vizsgálatokat is lefolytatják.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 38 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Független: miért szüntették meg a munkaügyi bíróságokat?

Székely Sándor független képviselő arra várt választ: miért szüntették meg a munkaügyi bíróságokat? Rámutatott: százezrek végzik munkájukat veszélyes helyen, perek azonban nem indulnak a kártérítésekért. Úgy fogalmazott: "kiherélték" a szakszervezeteket, és olyan nyomtatványokat kell kitölteni a munkaügyi eljárások során, amely sokaknak gondot okoz, ahogy az ügyvéd kifizetése is. Ellehetetlenítik a villanyszerelők, a buszvezetők, a munkások, az ápolók, a rendőrök,  tűzoltók vagy az autópálya-karbantartók jogát, hogy olyan bírósághoz forduljanak, akik értik is a problémájukat. Mikor egyszerűsítik a munkaügyi eljárások adminisztrációját? - tette fel egy másik kérdést.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: nem érti a kérdést, hiszen két éve követelik a munkaügyi bíróságok beolvasztását. Ennek most jött el az ideje, közölte. Szerinte amiről a Székely Sándor beszélt, az a munkavédelmi hatóság feladatkörébe tartozik, amely kemény szankciókkal lép fel minden kihágás esetén. A bíróság szervezetrendszerében nem létezik az a zavar, amelyet a képviselő vizionál - jelentette ki -, továbbra is lesznek olyan bírák, akik munkaügyi perekkel foglalkoznak.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 37 nem és 2 tartózkodás mellett.

KDNP: az ellenzék nem tartja be ígéreteit a fővárosban

Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Karácsony Gergely főpolgármester stadionstoppal kampányolt Budapesten, és egészségügyi fejlesztéseket szorgalmazott. Most azonban a fővárosi közgyűlés mégsem támogatta azt a javaslatot, amely 50 milliárd forintot biztosított volna a járóbeteg-ellátásra. A dél-budai centrumkórház megépítésének támogatását sem javasolta, fűzte hozzá. Szerinte az ellenzék nem tartja be ígéreteit, ehelyett kifizetőhellyé alakították a fővárosi önkormányzatot. 

Orbán Balázs azt felelte: valószínűleg a szokásos baloldali káosz várható a fővárosban. Stadionstopot hirdettek, most mégis kórházstopot követnek. Rossz döntésnek nevezte, hogy nem támogatják a dél-budai szuperkórházat, mert az 1,2 millió budapesti ellátását szolgálná, az agglomerációban élőkkel együtt pedig mintegy 3 millió embert. A kormány teljesíti a főváros által meghatározott feltételeket - tette hozzá -, az Egészséges Budapest program több száz milliárd forintos projekt. Kijelentette: jövőre csak ebben 42 milliárd forint áll rendelkezésre, de szerinte ha Budapestnek ilyen fontos az egészségügy, akkor a több mint 300 milliárdos büdzséjükből legalább 1 forintot fordítsanak erre a célra.

LMP: elegen lesznek-e az iskolaérettség vizsgálatára?

Az iskolaérettség vizsgálatának új rendszeréről érdeklődött Hohn Krisztina (LMP), aki bővebb információt kért arról, miként állapítják meg, alkalmas-e egy-egy gyerek az óvodából továbblépésre, elegendő lesz-e erre egyetlen vizsgálat. Arról is tudakozódott, miként garantálják, ne szenvedjenek újabb hendikepet a hátrányos helyzetű szülők és gyermekeik a folyamatban.

Rétvári Bence válaszában azt hangsúlyozta: nem változnak az iskolaérettség feltételei, viszont ezentúl nem helyben, papíralapon, hanem egységes országos rendszerben, digitális feldolgozással értékelik ki az eredményeket. Hozzátette, a már meglévő bizottságok rutinszerűen járnak el, és a korábbi körülmények, képességek figyelembe vételével hozzák meg döntésüket.