A kísérletes sebészet aktualitásai Debrecenben
A Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekciójának debreceni kongresszusán átadták a Petri Gábor Emlékérmet is.
A Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekciójának 29. kongresszusán a hagyományoknak megfelelően a program a klinikum, a kutatás és az oktatás szakmai egységére épült.
Ez az egység, ami működteti a sebészeti kutatásokat, a kísérletes sebészetet. A sebészet és a kísérletes sebészet együttműködése, párbeszéde, az oktatás és a tréning az elmúlt évtizedek hagyományain alapulva különleges szimbiózist, összetartozást jelent. Ennek jegyében állítottuk össze a tudományos programot is – ismertette Németh Norbert, a kongresszus elnöke, a DE ÁOK oktatási dékánhelyettese, a Sebészeti Műtéttani Tanszék vezetője.
A fő témák között szerepelt a kísérletes sebészeti intézetek, tanszékek hétévtizedes története, küldetése, a jelentős elődök emlékének felidézésével. A kongresszuson a tavaly elhunyt Furka István professzor, a Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszék egykori vezetőjének, a Kísérletes Sebészeti Szekció örökös tiszteletbeli elnökének iskolateremtő munkásságáról is megemlékeztek. A programban megjelentek a hagyományos klinikai és kutató sebészeti témák, több sebészeti szakterület a kapcsolódó kísérletes modellekkel, az oktatási elvek és módszerek, technológiai újdonságok, például a robotsebészet.
A sebészeti műtéttan és a klinikai sebészet ezer szállal kötődik egymáshoz, és az a munka, amit a sebészeti műtéttan a graduális és a posztgraduális képzésben végez, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy új sebész generációkat neveljenek ki, erősítve ezzel a klinikai betegellátást – hangsúlyozta köszöntőjében Szabó Zoltán, a Klinikai Központ elnöke.
A professzor hozzátette: hamarosan a Sebészeti Klinikán is lezajlik az integrációs folyamat, melynek eredményeként az ország egyik legnagyobb sebészeti intézménye jön létre.
A sebészet az orvossá válás fontos eleme, ez a szakma tartást ad az orvosoknak. Műveléséhez nagyon komoly elkötelezettség és állóképesség szükséges, és ebben a folyamatos fejlődésnek, az összefogásnak és a kollegalitásnak is fontos szerepe van – sorolta a rendezvény megnyitóján a DE ÁOK tudományos dékánhelyettese.
Papp Zoltán kiemelte: a Sebészeti Műtéttani Tanszék képzésben betöltött jelentős szerepét. A tanszékhez tartozó Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban a legmodernebb szimulációs eszközök segítségével oktatják a graduális és a posztgraduáliális képzésben résztvevő hallgatókat.
A kongresszuson mintegy 100 előadás hangzott el. A 25 hazai felkért szakember mellett nemzetközi meghívott előadók (Eiji Kobayashi, Japán; René H. Tolba, Németország; Stefan Monk, Németország) számoltak be a szakterület legújabb eredményeiről. István Gábor, a Magyar Sebész Társaság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy a szakmai rendezvényen elhangzó valamennyi előadás a jövőt szolgálja.
A rendezvény csütörtöki nyitónapján adták át a Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebészeti Szekciójának díját. A Petri Gábor Emlékérmet idén Kékesi Violetta egyetemi docensnek és Wéber György egyetemi tanárnak ítélték oda, akik tudományos eredményeikkel, iskolateremtő munkájukkal, tudományszervezői tevékenységükkel jelentősen elősegítették a kísérletes sebészet hazai és nemzetközi elismertségét. A háromnapos szakmai tanácskozás végén pedig átadták a legjobb fiatal sebész-kutató előadónak a Professzor Dr. Furka István Sebész Kutatói Emlékdíjat.