A kis dózisú acetilszalicilsav nem hatásos a primer prevencióban
Mérsékelt kardiovaszkuláris rizikójú személyeknél a kis dózisú acetilszalicilsav nem csökkenti a szív- és érrendszeri mortalitást, a szívinfarktus, a stroke/TIA vagy az instabil angina kockázatát, közli a PharmaOnline.
A kis dózisú acetilszalicilsav (ASS) szekunder prevencióban (pl. szívinfarktuson átesett betegeknél) való alkalmazása régóta „standard” terápiának számít, igazolt terápiás haszonnal. Ezzel szemben a kis dózisban alkalmazott ASS primer prevenciós célból való adagolásának eredményességét eddig nem támasztották alá kellőképpen a vizsgálatok. Mindezen változtat az ARRIVE- (A Study to Assess the Efficacy and Safety of Enteric-Coated Acetylsalicylic Acid in Patients at Moderate Risk of Cardiovascular Disease) vizsgálat a nemrégiben publikált eredményeivel, írja a lap.
Az ARRIVE-vizsgálatban 7 ország (Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Németország, USA), 501 vizsgálati centrumában 12 546 személy vett részt.
A vizsgálatba bekerült férfiak legalább 55 évesek voltak, és a következőkben felsorolt rizikófaktorok közül legalább kettővel, maximum néggyel rendelkeztek: emelkedett vérzsírszint (magas összkoleszterinszint, nagyobb, mint 200 mg/dl; vagy magas LDL-koleszterinszint, nagyobb, mint 130 mg/dl);, alacsony HDL-koleszterinszint (kisebb, mint 40 mg/dl), hipertónia (min. 140 Hgmm szisztolés érték), aktív dohányzás, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése vagy pozitív családi anamnézis.
A vizsgálatba bevont nők legalább 60 évesek voltak, és a fenn felsorolt rizikófaktorok közül legalább hárommal rendelkeztek (az összkoleszterinszint limitértéke esetükben 240 mg/dl volt, míg az LDL-koleszteriné 160 mg/dl).
Az ARRIVE-vizsgálat két ágra randomizálta a személyeket, akik ennek megfelelően vagy napi 100 mg enteroszolvens bevonattal ellátott ASS-at szedtek vagy placebo-készítményt. A vizsgálat primer végpontjául a kardiovaszkuláris elhalálozás, a szívinfarktus, az instabil angina, illetve a stroke/átmeneti ischaemiás attak (TIA) szolgált. Az átlagos követési idő 60 hónap volt.
A Lancet folyóiratban publikált eredmények alapján a vizsgált betegcsoportban nem vezet szignifikánsan kedvező hatáshoz az éveken át szedett kis dózisú ASS. A primer végpontul szolgáló események az ASS-kezelt csoportban 269 főnél (4,29 százalék), a kontroll-ágon 281 személynél (4,48 százalék) léptek fel. Statisztikai elemzés alapján ez nem takar szignifikáns különbséget (HR = 0,96; 0,81-1,13; 95 százalék CI; p=0,6038).
Gasztrointesztinális vérzések – amik általában enyhék voltak – az ASS-csoportban 0,97 százalék gyakorisággal, a kontroll-ágon pedig 0,46 százalék gyakorisággal jelentkeztek (HR = 2,11; 1,36-3,28; 95 százalék CI). Az egyéb mellékhatások (pl. emésztési panaszok, orrvérzés, gyomorégés, gyomortáji fájdalom) gyakorisága mindkét ágon közel azonosnak adódott: 16,75 százalék volt az ASS-csoportban, míg 13,54 százalék a kontroll-ágon.
Forrás: