A járvány teljesen átalakíthatja a magyar egészségügyet
Az elmúlt évek semmittevése okolható, hogy a telemedicina elterjedését gátolja a maradi szabályozási környezet, írja az Mfor.
Magyarország a lehetséges tíz pontból csak kettőt szerzett a Bertelsmann Alapítvány fenntartható kormányzás indexének (SGI) egyik alindexében, amely azt méri, hogy a kormány mennyire hallgat a szakemberek tanácsaira. Ezzel a vizsgált országok közül Magyarország az utolsó. Kovácsy Zsombor egészségügyi jogászt az Mfor kérte a hír kommentálására.
Tény, hogy a járványra adott első kormányzati kommunikációs válaszokban előfordulhatott némi bizonytalanság, a politikai és szakmai szempontok közötti konfliktus – gondol itt például a hagyományos oktatás felfüggesztésére vagy a 65 év feletti egészségügyi szakemberekkel kapcsolatos közlésekben történt gyors változásokra –, de összességében meghozták a nemzetközi szinten látottakhoz hasonló markáns intézkedéseket.
Az egészségpolitika ugyan az utóbbi évtizedekben adós maradt a veszélyhelyzetben is szükséges, tiszta, egyértelmű viszonyok kialakításával, és valóban súlyos probléma a szakemberhiány, de utóbbi sem varrható kizárólag a jelenlegi kormányzat nyakába, általános kelet-európai jelenség.
„Amiért viszont egyértelműen az elmúlt évek semmittevése okolható, az a telemedicina elterjedését gátló maradi szabályozási környezet. Most nagyon jól jönne több jogi lehetőség és segítség az orvosoknak a távolról történő betegellátáshoz, ahogy azt más országokban már rutinszerűen kidolgozott feltételek mellett végzik.”
A jogász szerint még most sem volna késő a szükséges változtatásokat életbe léptetni akár néhány nap alatt, ahol lehet, ne csak tanácsadás, de akár diagnosztikus, terápiás döntések is születhessenek például videókapcsolaton keresztül.
Arra a kérdésre, hogyan érintheti a reformok előtt álló (állt) intézményeket a berobbanó járvány Magyarországon, úgy vélte, teljesen átalakíthatja az egészségügy működését, ez próbatétel a reformhelyzettől függetlenül.
„A tartós reformokra akkor térhetünk vissza, ha túlestünk a humán és tárgyi kapacitásokat a mi életünkben még nem látott módon igénybe vevő járványon.”
Biztosan nehezebb most az élet az egészségügyi ellátásban is, nem csak az orvosoknak és a nővéreknek, de a betegeknek is, ahogy az élet minden területén erőpróba a járvány. Viszont minél tovább tart a vészüzemmód, annál égetőbb lesz a nem sürgős betegek ellátásának megoldása, ugyanis a halasztható ellátásokat sem lehet elhanyagolni hónapokig, mert annak súlyos, maradandó következményei is lehetnek, főleg megfelelő orvosi kontroll nélkül. De ez a világon mindenhol érvényes tényező.