A hiszterektómia alternatívája: mióma-embolizáció

Az embolizáció során átlagosan 50 százalékkal csökken a miómák térfogata. Előzetes MR-vizsgálat segítségével térképezzük fel a miómák elhelyezkedését és méretét, majd a lágyékhajlatban lévő verőéren keresztül jutunk el a katéter segítségével a méhartériához – magyarázza dr. Bérczi az eljárást. Kezembe fogva a katétert jól sejthető a különbség a szikéhez képest. A beavatkozás során emberi szemmel apró, nagyjából fél milliméter átmérőjű szemcsék segítségével lényegében mechanikusan elzárják azokat az ereket, amelyek a miómát táplálják. Ennek eredményeképpen a mióma fokozatosan sorvadni kezd, csökken a térfogata, ezáltal megszüntetve vagy jelentősen csökkentve azokat a panaszokat, amelyeket korábban okozott. Nagyjából fél év alatt a mióma térfogata a felére zsugorodik, majd újabb fél éven át még további méretcsökkenés is várható, ez pedig a mindennapokat tekintve hatalmas változás egy beteg életében.

Az eljárás mindössze egy- vagy kétéjszakás kórházban tartózkodással jár. A bent tartózkodásra azért van szükség, mert a beavatkozást követően felléphetnek fájdalmak, amelyek csillapítására a kórházi ellátás megfelelőbb, mint az otthon biztosítható körülmények. De ettől sem kell aggódnunk, hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy megterhelő, amit tapasztalunk.

A fájdalom mértéke függ a miómák méretétől, számától és a szervezetbe juttatott szemcsék mennyiségétől. A fájdalom intenzitása egyénenként széles határok között mozog, de a beavatkozás összességében véve így is lényegesen kisebb kellemetlenséget jelent, mint egy műtéti eljárás és annak következményei – fejti ki Bérczi professzor. – Ugyanakkor nincs vágás, nincs seb, nincs vérveszteség, egy héten belül munkaképessé válik a páciens. Egyetemünkön a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán fekszenek a betegek. Ács professzor úrral és munkatársaival az első eset óta nagyon jó az együttműködés.

Magyarországon mindössze néhány helyen foglalkoznak jelenleg ezzel az eljárással, köztük a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján, itt országos hatáskörrel. Ez kevésnek tűnik, de kapacitás valójában még jócskán lenne. Meglepő módon a legtöbb, várólistás ellátással szemben itt éppen ellenkező a helyzet: a páciensből van kevés.

Kétszer ennyi beteggel is tudnék foglalkozni. Azért csak évi 70 beteget kezelek, mert ennyien keresnek meg. Pontosabban: ennél többen keresnek meg konzultációra, de átlagosan minden második-harmadik betegnél kerül sor magára a beavatkozásra. Úgy tudom, hogy nagyjából évente 6-10 ezer betegnek veszik ki a méhét Magyarországon, jelentős százalékban mióma miatt. A hozzám fordulók között is sokan vannak, akiknek korábban egy másik intézményben – ahol esetleg nem ismerik ezt az eljárást – azt mondták, hogy ki kell venni a méhüket, pedig embolizációval jól kezelhető az állapotuk – mondja Bérczi doktor az nlc.-nak. Az általa elmondottak valójában azt jelentik, rengeteg nőnél történik visszafordíthatatlan műtét anélkül, hogy tisztában lennének ezzel az alternatív, jóval kíméletesebb módszerrel.