A hepatitis E vakcina: mire várunk?
A hepatitis E vírus egyetlen szálú RNS-vírus, amely az1980-as évek óta ismert. Enterális úton fertőz, a kiindulási forrás a fertőzött víz és a nem megfelelően elkészített étel, emberről-emberre a vírus átkerülhet. A betegséget gyógyítani egyelőre nem lehet, ezért is lenne nagyon fontos az oltás. Ha holnap kezdik az vakcina gyártását, már akkor is késésben vagyunk.
A hepatitis E infekció számos trópusi és szubtrópusi országban endémiás, és az akut hepatitisek több mint 50 százalékát okozza. A világ népességének egyharmada fertőzött, főleg a fejlődő országokban. Annak ellenére, hogy a hepatitis E fertőzés az „önmagától gyógyuló” kategóriába tartozik, halálozása az általános népességben 1 százalék, azonban rendkívül súlyos eseteket okozhat idült májbetegekben és terhesekben (halálozás: 5–25 százalék). Átkerülhet a terhesség folyamán a magzatba is, aminek következménye abortusz, koraszülés, neonatális hipoglikémia és májkárosodás lehet az újszülöttben. Klinikailag a hepatitis E nem különíthető el más vírusos hepatitisektől, ezért diagnózisa enzim immunoassay-vel (a specifikus IgM kimutatására) vagy reverz transzkriptáz polimeráz láncreakcióval (a vírus RNS kimutatására) állítható csak fel.
A legfrissebb Lancetben Buddha Basnyat azt kérdi, miért nem elérhető a hepatitis E és a konjugált typhoid vakcina, noha hatásosságuk és biztonságosságuk már beigazolódott. 2007-ben Mrigendra Prasad Shrestha és kollégái Nepálban felmérték az Egyesült Államok hadserege és a GlaxoSmithKline által rovarokban termeltetett, rekombináns fehérje természetű hepatitis E vírus (HEV) vakcina hatásosságát és biztonságosságát, és eredményeik szerint háromszori alkalmazása (20 μg/dózis) a 0., az 1. és a 6. hónapban 95,5 százalékos hatékonyságot eredményezett 2000, nagyrészt fiatal férfiban. Noha a vakcina szellemi tulajdonjoga a GlaxoSmithKline-t illeti meg, nem tervezik a fejlesztését. Az ilyen típusú vakcinák hatásosságát és biztonságosságát alátámasztja Feng-Cai Zhu és munkatársai fázis III vizsgálata is, amelyet szintén a legújabb Lancetben publikáltak, s amelyben baktériumokban termeltetett rekombináns HEV vakcinát (HEV 239) alkalmaztak. A vizsgálatban 48 693 egészséges, 16–65 éves kínai személy vett részt, akik a 0., az 1. és a 6. hónapban összesen három adag oltóanyagot (30 μg tisztított, rekombináns hepatitis E antigén dózisonként) kaptak, és körükben 100 százalékos volt a hatékonyság. Ezt azzal kell összevetni, hogy abból a 48 663 személyből, akiknek placebót (hepatitis B vakcinát) adtak, 15-ben alakult ki a hepatitis E.
A hepatitis E terjedésének megelőzése szempontjából fontos a személyi higiéné oktatása, a kézmosás és a nyers disznóhús megfelelő kezelése, tárolása és elkészítése. A betegséget gyógyítani egyelőre nem lehet, ezért is lenne nagyon fontos az oltás. A fejlődő országoknak azonban aligha lesznek forrásaik a vakcina kifejlesztésére és tesztelésére. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy gyógyszergyár miért dolgozza ki a hatásos és biztonságos oltóanyagot, ha azután nem gyártja akkor, amikor a leginkább szükség lenne rá. A válasz valószínűleg nagyon prózai: a gyógyszergyárak feltehetőleg nem tartják kifizetődőnek a gyártást. Remélhetőleg ez megváltozik azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet a Nemzetközi Oltóanyag Intézettel közösen szeptember 15–16-án Dél-Koreában a hepatitis E vírusról szimpóziumot rendez, ahol napirendre kerül a hepatitis E oltás szükségessége is. Ha holnap kezdik a gyártást, már akkor is késésben vagyunk.
Forrás: Hepatitis E vaccine: why wait? Editorial. The Lancet, 2010, 376:845.
