A fogászati turizmus lehet az új hungarikum

„Kedvező árak, ötéves garancia” – Jopp Eszter irodájának német nyelvű honlapján ezekkel a varázsszavakkal próbálják felhívni a páciensek figyelmét. Főleg Németországból és Svájcból toborozzák a pácienseket. Az iroda vezetője árnyaltabban látja a helyzetet: a németeket nehéz meggyőzni arról, hogy előítéleteik ellenére érdemes kipróbálni a hazai fogászatokat. A honlapon még a bolgár és a lengyel árakkal is összevetik az ittenieket, s kiderült: még így is mi vagyunk a nyerők: egy átlagos kezelés esetében nálunk a költségek 47 százalékát takaríthatják meg a fejlett országokból érkezők, szemben a várnai 34 vagy a varsói 33 százalékkal. Vagyis már egy ezer euróba kerülő kezelésért is megéri útra kelni.
– Mégis, kiadásaink jó része reklámra megy el. Hiába ígérünk 70 százalékos megtakarítást és extra minőséget, német nyelvterületen főleg az ötéves garanciával tudjuk meggyőzni az ügyfeleket - mondja Jopp Eszter. – Az évi ezerkétszáz ember, aki eljön, nem a luxust keresi, hanem a minőséget és a biztonságot, jó áron – mondja.
Egy londoni „toborzóiroda” kalkulációja szerint egy egyszerű fogbeültetés esetén 1000–1500 fonttal lehet beljebb, aki vállalja a magyar túrát. Persze az angolok is biztosra mennek: be kell mutatni a hazai klinikákat, s azt is, miként szerzik diplomájukat a fogorvosok, milyen továbbképzéseken kell részt venniük – már csak azért is, mert a válság hatására a jómódú külföldiek is felülvizsgálják kiadásaikat. Bár ez a magyar orvosoknak elvileg versenyelőnyt jelent, szükség van a minden eddiginél hatékonyabb pácienstoborzásra, ugyanis a drasztikusan visszaesett hazai megrendelések miatt sok fogtechnikai vállalkozás került szorult helyzetbe. Többnél már megkezdődtek az elbocsátások, és az is lehet, hogy tömegesen zárnak majd be a kisebb laborok – ha nem változik a tendencia.
Az egyik legnagyobb laboratórium, az egyetemi tulajdonban lévő Semmelweis Fogtechnikai Kft. ügyvezetője, Hajdu Zoltán szerint összességében ötven százalékkal csappantak meg a megrendelések január óta. A budapesti kamarai szakosztály vezetőjeként úgy tapasztalja, hogy a fogpótlásra szoruló nyugdíjasok gyakorlatilag eltűntek a rendelőkből, többségüknek már 40–50 ezer forintja sincs arra, hogy megcsináltassa az OEP által támogatott legolcsóbb, műanyag fogsort. Róth Lajos, a Fogtechnikusok Országos Szövetségének elnöke úgy tudja, már a külföldi betegekre építő magyar laboratóriumok között is van, amelyik nehéz helyzetbe került. A fogtechnikai munkák ára ráadásul tíz éve szinte nem is emelkedett, így kedvezményt adni már egyáltalán nincs miből.
Egy komplett fogpótlás égetett kerámiából több százezer forintba kerülhet, ez sokak számára elérhetetlen. A sürgős beavatkozások – mint a foghúzás vagy a gyökérkezelés és a tömés – nem halogatható, foghíjasan viszont lehet élni. Fogpótlásügyben többnyire nem szoktak az olcsóbb mellett dönteni a páciensek, inkább az a kérdés, hogy csináltatnak-e egyáltalán bármit is, vagy sem. A magyarokra amúgy is jellemző, hogy előbb mondanak le a hiányzó foguk pótlásáról, mint az új hifijükről vagy az autócseréről.
– Nem túlzás, hogy a jelenlegi helyzet a szektorban a harmincas évekbeli, nagy világgazdasági válság idejét idézi – mondja Csemez András, az egyik szakmai lap szerkesztője. Már elkezdődtek az elbocsátások, csökkentik a munkaidőt, miközben fogtechnikai laboratóriumok többsége elkezdte felélni a tartalékait. Első körben azok, amelyek csak magyar betegekkel dolgozó fogorvosokkal állnak kapcsolatban. A helyzet rövid távon semmiképpen nem fog javulni.
Az egyik pesti fogorvosi rendelőkomplexum neve elhallgatását kérő menedzsere elárulta, ingyenes fogászati felméréseik után korábban tízből nyolcan jöttek vissza a szükséges beavatkozásokra, most viszont tízből nyolcan nem jönnek, mondván, most nincs pénzük ilyesmire.
Az osztrák televízió egyik kabaréműsorában nemrégiben a „magyar fogművek” túlzottan és alaptalanul kifigurázott tevékenységével nevettették meg a nézőket. A magyar fogdoktorok szerint ez azt bizonyítja, hogy a nyugat-európai fogorvosi piacféltés a válság idején tovább erősödik. Ezért új rendelőket nyitni most meglehetősen kockázatos. Szilágyi László, a soproni Dental-Pannon vezető főorvosa azt mondja, pacientúrájuk az utóbbi időben kibővült az angol betegekkel, és mostanában egyre több francia érkezik hozzájuk. A színvonalas magyar szolgáltatás legfeljebb harmadába kerül annak, mint amennyit Nyugat-Európa országaiban kell érte fizetni. A soproni fogorvosok nagy többsége úgy látja: bár az angolok és franciák megjelenésével több lett a beteg, a verseny óriási, és nem is mindig tisztességes. Előfordul, hogy néhányan az adózást megkerülve fogadnak pácienseket. Az igényesebb és tájékozottabb külföldi betegek rájöttek arra: érdemesebb azokat a kiválóan felszerelt magyar vállalkozásokat választani, amelyek régóta megbízhatóan tevékenykednek.
Hamarosan elkészül az a negyven vendég fogadására alkalmas első osztályú panzió Balatonmáriafürdőn, amely – több mint 110 millió forintért – 34 millió forintos uniós támogatással épül. – A balatoni főszezonon kívül a dentalturizmusra szeretnénk támaszkodni, ez akár forgalmunk harmadát adhatja – mondta Balla András, a Pelso Hotel Kft. ügyvezetője. A főként külföldiekre építő vállalkozás szempontjából nem mellékes, indulnak-e Sármellékre fapados járatok. A tervek szerint egy külföldi kapcsolattartó küldi majd a betegek leleteit a magyar orvosoknak, akik így pontosan tudni fogják, ki, milyen panaszszal, mikor érkezik. A panzióból busz szállítja majd a vendégeket a rendelőkbe. – Egy hévízi és egy keszthelyi fogorvossal állunk szerződésben, de lehet, hogy saját rendelővel bővítjük a panziót. A szállást és a kezelést külön-külön számlázzuk, de a marketinget közösen szervezzük és finanszírozzuk – mondta az ügyvezető. Ennek része, hogy a fogászati kezelés mellett wellness programokat is kínálnak – csomagban. A belföldi pácienseket – először májusban – kedvezményes árú kezelésekkel, diagnosztikával csábítják.
A hazai fogturizmus népszerűsítése érdekében fogott össze Budapest öt legnagyobb fogászati rendelője, s megalapították a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületét. A szervezet célja, hogy a fővárosnak eddig jelentős bevételeket hozó fogászati turizmust a jelenleginél hatékonyabb marketingeszközökkel lendítsék fel – mondta a lapnak Kámán Attila, a szövetséget vezető Implantcenter Kft. ügyvezető igazgatója.
Kámán Attila közölte: vendégkörük 60–80 százalékát külföldiek adják, akik kizárólag fogászati beavatkozás miatt jönnek Magyarországra. Számításai szerint a budapesti vendégéjszakák több mint tíz százalékát adják a fogturisták, az öt rendelő tavaly 25–28 ezer vendégéjszakát hozott a fővárosnak.

Forrás: Népszabadság Online, MTI