A FAKOOSZ szerint alkotmányellenes
Alkotmányellenesnek és az uniós jogba ütközőnek gondolja a FAKOOSZ a parlament előtt lévő salátatörvény praxisjogra vonatkozó egyes rendelkezéseit, melyek orvoslását várja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól.
FAKOOSZ álláspont a praxisjoggal kapcsolatban tervezett egyes változtatásokról
Mint közismert, a Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az újabb egészségügyi salátatörvény tervezetét.
Az alábbiak olvashatók a Törvényjavaslat 55. §-ában:
1. „(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat
a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvost – a praxisjog megszerzése esetén – az adott
körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,
b) nem kívánja a praxisjogot megszerezni kívánó orvost az adott körzetben háziorvosként foglalkoztatni, erről nyilatkoznia kell.”
2. „(4) A feladat-ellátási szerződésben a háziorvos – ideértve a háziorvosi szolgáltatót is –
felmondása esetére egy évnél rövidebb felmondási idő nem határozható meg, kivéve, ha a feladat-ellátási szerződés felmondása közös megegyezéssel történik.”
Az első pontban foglaltak álláspontunk szerint a módosított szabályozással egy időben hatályba lépő Alaptörvény Szabadság és Felelősség fejezete XIII. cikk mindkét bekezdését sérti:
„(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
Egyrészt a törvényjavaslat fenti módon történő esetleges elfogadása a tulajdonjognak számító praxisjog értékesítésében korlátozná akár szubjektív okok alapján is az adás-vételben szereplő, megfelelő szakmai jogosítványokkal rendelkező orvosokat. A tulajdonjoghoz ugyanis hozzátartozik annak elidegenítésének joga is. Egyben a tárgykörben hozott korábbi Alkotmánybírósági határozatok burkolt kijátszását is eredményezheti.
Másrészt: egy ilyen, indoklási kötelezettség nélküli önkormányzati „vétó” gyakorlatilag a praxisjognak, mint tulajdonnak a kisajátításával lenne egyenértékű. Ugyanakkor a törvényjavaslat a kártalanításról ezen esetre vonatkozóan nem rendelkezik.
A második pontban bevezetni tervezett szabályozás pedig a személyek szabad mozgásának lehetőségébe, mint alapvető uniós jogba ütközik. Sérti az Európai Unióban a szabad munkavállalási, letelepedési és tanulási lehetőségek kihasználását az érintettek számára az indokolatlanul hosszú felmondási idő meghatározásával. Azaz a XXI. századra már erősen meghaladni remélt röghöz kötöttség helyzetét éleszti újra.
Ezért kérjük az előterjesztő Nemzeti Erőforrás Minisztériumát, hogy a törvényjavaslat végszavazása előtt az általunk felhozott alkotmányossági kifogásokat a javaslat ezen pontjainak visszavonásával orvosolni szíveskedjenek.
Alsónemesapáti, 2011. november 9.
Dr. Selmeczi Kamill
elnök
