A fájdalomkutatás volt a sláger az IgNobel idei kiosztásakor
Az idei, huszonötödik IgNobel-díjosztásról, a teljesen haszontalan és olykor mulatságos kutatások seregszemléjéről számol be a NOL.
Két, a bécsi egyetemen dolgozó matematikus azt próbálta igazolni, hogy az 1697-től 1727-ig uralkodó Mulaj Iszmail marokkói szultán nemzhetett-e 500 ágyasától 888 gyereket. Egy egyébként elismert tudományos lapban, a PloS ONE-ban megjelent közlemény (melyről a MedicalOnline is beszámolt akkoriban) szerint a szultán képes lehetett erre a bravúrra.
Az orvosi kategória nyertesei arra voltak kíváncsiak, hogy milyen ellátásban részesülnek az intenzív csókolózás és más vehemens intim együttlét közben megsérülők.
Az orvosdiagnosztika díjazottja kimérte az akut vakbélgyulladásban szenvedő betegek fájdalmát – miközben egy fekvőrendőrön gurították át őket.
Az élettani és rovartani díjat két különleges eredményért adták. Az előbbit a Schmidt-féle fájdalom index kidolgozásáért adták, ami azt méri, hogy milyen erős fájdalmat váltanak ki a különféle rovarok csípései. A másik díjazott kísérlet pedig azt vizsgálta, hogy mely testtájakat érinti legfájdalmasabban egy méhcsípés. Eszerint legkevésbé a koponyát, a középső lábujj hegyét és a felkart érő szúrás fáj, míg a legjobban az orrlyuk, a felső ajak és a pénisz csípése – olvasható a nol.hu-n.
