„Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” (Bővítve!)
Az Európai Bizottság és az OECD friss jelentése rámutat arra, hogy az EU-ban emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával, közli az infovilag.hu.
A jelentésből kiderül, hogy napjainkban a várható élettartam a legtöbb EU-országban meghaladja a 80 évet. Hiába rekordhosszúságú azonban a várható élettartam, ugyanez nem mondható el általánosságban az egészségben eltöltött életévekről. Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek több mint egy krónikus betegségben, amelyek évente több mint félmillió munkaképes korú lakos halálát okozzák. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából kb. 115 milliárd eurót tesz ki.
Az „Egészségi állapot az Európai Unióban” elnevezésű kezdeményezés abban hivatott segíteni a tagállamoknak, hogy megbirkózzanak a kihívásokkal. Ennek érdekében támogatja azokat a tagállami erőfeszítéseket, melyek az ismeretek bővítésére, valamint a tényeken, kutatási eredményeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdítására irányulnak. A folyamat első terméke a közzétett jelentés, következő lépésként pedig 2017 novemberére országspecifikus egészségügyi elemzéseket dolgoznak ki.
A pillanatkép, a jelentés és más dokumentumok a honlapon
Mint azt a szaktárca szerkesztőségünhöz eljuttatott közleménye leszögezi: az OECD 2016. november 23-án, Brüsszelben bemutatta az Egészségügyi Körkép: Európa című kétévente megjelenő tanulmányát. A kiadvány a magyar lakosság egészségügyi állapotáról is beszámol. Az elsősorban 2014-es adatokat tartalmazó tanulmány alapján Magyarországnak 1990 óta Romániát, Bulgáriát és Litvániát is sikerült megelőzni a várható élettartamban.
Az OECD tanulmánya beszámol arról, hogy a dohányzást és az alkoholfogyasztást tekintve a statisztikák javuló tendenciát mutatnak hazánkban. Mindez köszönhető azon számos intézkedésnek, amelyeket a kormány a nem dohányzók érdekében, illetve az alkoholfogyasztás visszaszorításáért tett. Magyarországon 2012 óta 61 egészségfejlesztési iroda kezdte meg működését, amelyek közül 45 létesített betegklubot alkoholfüggők számára.
A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a napi gyümölcsfogyasztásban a magyar felnőttek meghaladják az uniós átlagot, a heti sportolás tekintetében pedig ugyanannyit mozognak, mint a többi uniós tagállam lakossága.
Az OECD adatai is megerősítik a kormány számos intézkedésének helyességét, melyeket a gyermekek és tanulók egészségének érdekében tett – például a mindennapos testnevelés bevezetése, a népegészségügyi termékadó bevezetése és a menzareform –, hiszen az adatok alapján a gyermekkori elhízás aránya az uniós átlag alatt van.
Az OECD-tanulmány alapján Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb orvosi vizsgálat marad el az egészségügyi ellátáshoz való nehéz hozzáférhetőség miatt. Ez annak a kormányzati törekvésnek köszönhető, melynek célja egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása. Ennek érdekében a kormány 2009-hez képest 2016-ban már 50%-kal több pénzt biztosított az alapellátás támogatására. A Svájci-Magyar Együttműködési Program Alapellátás-Fejlesztési Modellprogramjában véglegesítették a praxisközösségek tevékenységét szabályozó dokumentumokat, melynek keretében a csoportos praktizálási lehetőségek száma is növekszik – ez az OECD szerint helyes lépés.
Az OECD tanulmánya bemutatja, hogy Magyarországon jóval az uniós átlag alatti mértékben fordulnak elő fertőző betegségek a kötelező védőoltások kiterjedt alkalmazásának köszönhetően.
A csecsemőhalálozás jelentősen csökkent az elmúlt években, így közelítünk az uniós átlaghoz. A kisgyermekkori halálozásban az uniós átlagnál mozgunk. A gyerekkorban adandó kötelező oltások rendszerében a magyar gyerekek 99%-a vesz részt szemben a 96 százalékos uniós átlaggal. A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban további fejlesztési lehetőségekre lehet számítani, melyek szintén szerepet játszhatnak a csecsemőhalandóság visszaszorításában. A projektek várható összértéke mintegy 26 milliárd forint.
Mindent összevetve a tanulmány megerősíti, hogy hazánk javuló tendenciát mutat az egészségügyi statisztikákat tekintve, az adatok az uniós átlagnak is megfelelnek.
