Bár a dadogás okát mind ez ideig nem sikerült megbízhatóan tisztázni, leginkább lelki okokat tételeztek fel mögötte. A legfrissebb kutatások szerint azonban a gének itt is meghatározó szerepet játszanak, eddig három gén hibájára derült fény.
A New England Journal of Medicine című lap által a napokban nyilvánosságra hozott cikk szerzői abból a megfigyelésből indultak ki, hogy bizonyos családokban halmozottan fordul elő és nemzedékről nemzedékre adódik a dadogás. Éppen ezért egy olyan pakisztáni család genetikai vizsgálatát végezték el, ahol a családtagok jelentős része dadog. Kiderült, hogy a dadogó családtagok közös genetikai vonása a 12-es kromoszóma egy részének módosulása. E rendellenességen kívül két másik gén hibáját is kimutatták csaknem 400 olyan személynél, akiknél fennáll a beszédhiba, miközben a dadogásban nem szenvedő önkéntesek közül mindössze egyetlen esetben bukkantak hasonló genetikai eltérésekre.
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...