A "náthavírusok" családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetők ki
Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különböző törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetővé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették. A megfázás, más néven hűléses hurut, akut egyszerű meghűlés vagy nátha - akut fertőzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáját támadja. Elsősorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnőttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak. A nátha nem csupán orrfolyást jelent - a szövődmények között homlok- és orrmelléküreg-gyulladás, fülbántalmak és tüdőgyulladás szerepel, s a kórokozó asztmás rohamokat is kiválthat. Az Egyesült Államokban a "közönséges" nátha és a szövődmények éves összköltsége eléri a 60 milliárd dollárt (13 829 milliárd forintot).
Mint kiderült, az "egyszerű" meghűlést okozó rhinovírusok igen bonyolultak. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az embert egyszerre akár két különböző törzsből származó "náthavírus" is megbetegítheti. A kórokozók, bejutva a szervezetbe, kicserélhetik örökítőanyagukat, létrehozva egy harmadik törzset.
"Ezért nem lesz soha oltóanyag a közönséges nátha kivédésére" - hangsúlyozta Anne Palmenberg, a Wisconsin-Madison Egyetem biokémikusa, aki a rhinovírusok családfáját összeállító három kutatócsoport munkáját koordinálta. A Wisconcin-Madison Egyetemen kívül a projektben részt vettek a Marylandi Egyetem, valamint a J. Craig Venter Intézet kutatói, akik 15 "ágra" bontották a rhinovírusok népes családját. A tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kapcsolat fűzi a rhinovírusok korábban ismert két nagy alapcsoportját, az A és B csoportot, a közelmúltban felfedezett harmadik, C csoporttal. Az utóbbi csoportba tartozó kórokozók előszeretettel telepednek meg a tüdőben.
Ha vakcina nem is várható, náthaellenes gyógyszer viszont elképzelhető. A biokémikus magyarázata szerint a vírusok "külső borítása", amelyet az emberi immunrendszer lenne hivatott felismerni, igen változékony. Ezért nehéz kifejleszteni olyan oltóanyagot, amely az összes vírustörzs ellen hatékony lenne. Ám a rhinovírusok belsejének struktúrája, amelyet Anne Palmenberg a kórokozók bélrendszerének nevez, az összes törzs esetében azonos, így gyógyszercélpontként szolgálhat.
Stephen Liggett, a Marylandi Egyetem kutatója szerint azonban a rhinovírus gyors mutációja miatt egy gyógyszer aligha lesz elegendő, akár négy vagy öt készítményre is szükség lehet.
Magyarázata szerint a rhinovírusok génje egyetlen óriási fehérjemolekulát termel, amely mindaddig nem tesz semmit, míg egy proteáz nevű enzim 11 különálló darabra fel nem hasogatja. A kutatók már korábban is próbálták "megtámadni" ezt a proteint, ám a gyógyszerek hatására a vírus mutálódott.
"Most, hogy ismerjük ezt a 11 alkotóelemét, megkísérelhetjük kideríteni a kórokozó kevésbé változékony elemeit. Ennek alapján racionálisabban tervezhetjük a lehetséges gyógyszerkészítményeket" - reménykedett Stephen Liggett, aki szerint a proteázon keresztül is befolyásolni lehetne a vírust. E módszer már jó szolgálatot tett az AIDS esetében.
"Ha megakadályoznánk, hogy az enzim
MTI/AP/Reuters
