„Szkizofrénia Akadémia” tizenegyedszer Budapesten

A 250 pszichiáter és pszichiáter rezidens résztvevővel megrendezett 2010-ik évi Szkizofrénia Akadémia a korábbi évekhez hasonlóan részben a nemzetközi tudományos eredményekkel ismertetette meg a résztvevőket, részben betekintést nyújtott a hazai egyetemi műhelyek munkájába. A budapesti klinika kutatói mellett ez évben is színvonalas előadásokat tartottak a pécsi, a szegedi, és a debreceni tanszékek, klinikák kutatói. Prof. Bitter István, a szervező tanszék vezetője kiemelte, hogy a rendezvény már hagyományt teremtett az évről-évre ismétlődően magas színvonalú szakmai programjának köszönhetően. 

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a szkizofrénia kórélettanának részletes megismerésében. A betegség „feltűnő” tünetei, mint pl. hallucinációk, téves eszmék mellett a betegek rehabilitációját, visszailleszkedését az un. kognitív tünetek, mint pl. rövidtávú memória zavarai kifejezetten ronthatják. Ezen tünetek a betegség ok-okozati láncolatában valószínűleg közelebb vannak a kiváltó okhoz, mint maguk a diagnózishoz vezető, látványosabb tünetek.

 

A kutatási eredmények részeként felismerték a betegségre jellemző génkifejeződési eltérések és meghatározott idegi körök kapcsolódási zavarait is. A pszichiátriai kutatások előtt álló következő nagy kihívás annak megértése, hogy mit jelent a gén-expresszió megváltozása az agyműködés szintjén, és hogyan hajlamosít ez a betegség kialakulására. Ennek megértését különösen az nehezíti, hogy a szkizofrénia annyira az „ember” betegsége, hogy kísérletes modellezéssel csak nagyon áttételesen vizsgálható.

 

A genetikai és molekuláris mechanizmusok kutatása mellett komoly ismeretbővülést hozott a pszichiátria tudományában a képalkotó eljárások mindennapi gyakorlatban történő alkalmazása. A Szkizofrénia Akadémia tudományos programjainak sorában bemutatásra került olyan hazai szakmai műhely által folytatott vizsgálat, melyben funkcionális MRI alkalmazásával hasonlították össze, hogy a szkizofrén és bipoláris páciensek mely agyi régiókban mutatnak eltérő agyi aktivitást magasabb rendű „mentalizációs” folyamat végrehajtása során, az egészséges kontroll csoporthoz képest.

 

A legújabb tudományos eredmények szerint a szkizofrén betegeknél a premorbid neuronfejlődési zavar mellett progresszív neuropatológiai változások is kimutathatóak, és ezek az eltérések gyakran a betegség súlyosságára, és prognózisára is utalhatnak. A „kettős csapás” etiológiai elméletének megfelelően kölcsönös oda-vissza kapcsolatokat feltételeznek a morfológiai eltérések és a patológiás tünetek között.

 

A tudományos továbbképzésen megvitatásra került a frontális lebeny diszfunkcionális működésével összefüggést mutató, és a neurológiai kórképekben már korábban is ismert „anozognózia” jelensége, melynek aránya a szkizofrén betegeknél elérheti a 60%-t. Az azonognózia szkizofréniában a betegségbelátás hiányában nyilvánul meg. Emiatt a betegek gyakran nem gondolják magukat betegnek, nehéz bevonni őket a kezelésbe, elutasítják azt. A terápiás együttműködés kialakítása és fenntartása ezért is különösen nehéz ebben a betegségben, de a közös döntéshozatalra és a motivációs interjú módszerére épülő kommunikációs technikák segíthetnek a kezelés elfogadásában.

 

A Manchesteri Egyetem munkatársa, Dr. Sara Tai a depresszív kórképekben már hazánkban is régóta alkalmazott kognitív viselkedésterápia alkalmazási lehetőségeiről beszélt pszichózisokban. A manchesteri munkacsoport az elsők között fejlesztette ki ezt a módszert, és a mai napig a világ élvonalába tartozó kutatásaikkal tökéletesítik azt. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett is fennmaradhatnak szenvedést okozó tünetek, amelyek leküzdésében és a terápiás együttműködés javításában is előrelépést jelenthet a fenti módszer, vagy annak, elemeinek a szkizofrénia pszichoterápiájába való beépítése.

 

A Szkizofrénia Akadémia programjában művészetterápiás műhelyek is bemutatták módszereiket. Az egyénre szabott terápiák keretében az alkotás, a kreatív munka sok betegnek adja meg a gyógyító önkifejezés lehetőségét.

 

A Szkizofrénia Akadémia során a szakemberek a pszichiátria azon terápiás területéről folytattak magas szintű tudományos tanácskozást, amely a nemzetközi epidemiológiai adatok tükrében Magyarországon 100 000 pácienst, valamint két-háromszázezer közvetlen hozzátartozót érint.