"Legalább 2200 praxis sorsa kérdéses"
A helyettesített, állandó orvossal nem rendelkező helyek száma a 2014-et megelőző 6 év folyamán 90 százalékkal lett több, emlékeztet a Magyar Nemzet.
– A helyettes háziorvosok a saját praxisukon túl máshol is dolgoznak azért, hogy a tartós ellátás nélkül maradt körzetek betegei se maradjanak magukra. Mindezért azonban minimális finanszírozást kapnak, ugyanis egy évvel annak megürülése után a helyettesek csak a praxis fenntartására szánt forrás felét kapják meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól – mondta a lapnak Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. A KSH jelentésében az áll, a háziorvosok 322 praxisban dolgoztak helyettesként 2014-ben, ebből 253 esetben olyan körzet feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Egy napra 45 beteg jutott, egy páciens megvizsgálására így mindössze 5 perc állt rendelkezésre.
Selmeczi szerint azonban a statisztikák nem teljesen pontosak, mert valójában naponta 45-nél jóval több beteggel találkoznak a háziorvosok. – Ahol két-három faluban kell ellátni a lakókat, ott egyik településről a másikra jár az orvos, és addig rendel, amíg betegek vannak, majd házhoz megy azokhoz az idős emberekhez, akik állapotuk miatt már nem tudnak eljutni a rendelésre – mondta az elnök.
– Elértünk ahhoz a ponthoz, amit 2004-ben, az EU-s csatlakozás előtt már a Magyar Orvosi Kamara, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége és más szakmai szervezetek is előre jeleztek, vagyis hogy kiürülnek a háziorvosi praxisok, ha a finanszírozás nem lesz rendezve. Akkor hangsúlyoztuk: a kórházi és a nyugati bérekhez képest is versenyképes jövedelemre volna szükség ezen a területen is – idézte fel Selmeczi Kamill. Azonban a szakmai véleményeket akkor figyelmen kívül hagyták, és az elnök szerint már nem lehet visszafordítani a folyamatot. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, így a 6700-ból legalább 2200 praxis sorsa kérdéses.
