30 éves az első lombikbébi

Patrick Steptoe, a Manchester közeli Oldham kórházának nőgyógyásza és Robert Edwards, a Cambridge-i Egyetem fiziológusa 1966 óta kereste a minden hatodik házaspárt érintő meddőség kezelésére a megoldást. Különös figyelmet szenteltek a méhkürt elzáródásának, amely a meddő nők egyötödénél felelős a terméketlenségért. A két tudós megtanulta, hogyan idézze elő a peteérést, hogyan vegye ki a petefészekből az érett petesejteket és kidolgozta a lombikba tett petesejtek női testen kívüli megtermékenyítését. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a petesejtek az anyaméhbe visszahelyezve csak néhány hétig maradtak életben.
Az áttörés 1977-ben következett be, amikor egy bristoli házaspár kereste meg őket. Lesley és John Brown a feleség méhkürt-elzáródás okozta meddősége miatt már csaknem egy évtizede jártak egyik orvostól a másikig, míg utolsó reményként eljutottak az oldhami kórházba. 1977. november 10-én Steptoe kivett egy petesejtet az asszony testéből, amit Edwards egy kis üvegcsében összekevert John Brown spermájával. A megtermékenyült petesejt ezt követően egy speciális oldatban nevelkedett a sejtosztódás bekövetkeztéig. Az orvosok korábbi kísérleteik során a méhbe való visszahelyezéssel körülbelül négy-öt napig, a petesejt 64 részre tagozódásáig vártak, most azonban addigi gyakorlatuktól eltérve két és fél nap után visszahelyezték azt a méhbe.
A sikeres beágyazódást követően probléma-, de nem aggodalommentesen teltek a hetek és a hónapok. A tudósok nem tudhatták, vajon csúszott-e hiba a beavatkozásba, ami miatt a baba károsodást szenvedhetett. 1978. július 25-én, kilenc nappal a szülés várható időpontja előtt Lesley Brownnál vérmérgezés tünetei mutatkoztak, ezért Steptoe úgy döntött, hogy császármetszéssel világra segíti a babát.
Éjjel 11 óra 47 perckor aztán jó egészségnek örvendve megszületett az "évszázad gyermekeként" köszöntött 2607 grammos kislány, Louise Joy (Öröm) Brown. Nem csupán fogantatásának körülménye, de életének első időszaka is különleges volt: öt hónapos koráig több mint ötvenezer kilométert utazott, járt egyebek között Kanadában, az Egyesült Államokban és Japánban, tudományos összejöveteleken és televíziós fellépéseken "vett részt", címlapsztori volt az újságokban. Az idő múlásával élete visszatért a normális kerékvágásba, huszonöt évesen férjhez ment, majd tavaly gyermeket szült - aki természetes úton fogant meg. Az idők változását jelzi, hogy a mesterséges megtermékenyítés azóta teljesen hétköznapi dologgá vált, manapság például az Egyesült Államokban minden századik újszülött lombikbébi. Az eljárás hazánkban is rutinbeavatkozás, az első, 1989-es lombikbaba óta évente mintegy 2000 gyermek születik ilyen módszerrel.

Bodor Aranka (MTI)

Százévesen is szülhetnek majd a nők?

Tudósok előrejelzései szerint az elkövetkezendő három évtized folyamán, ahogyan a meddőséget felszámolják, a nők akár százéves korukban is képesek lesznek majd arra, hogy gyermeket szüljenek. A tudósok olyan világot látnak lelki szemeik előtt, amelyben minden nő, kortól függetlenül – gyermekkortól kezdődően – sikeresen foganhat. A szakemberek hisznek abban, hogy a még fejlesztés alatt álló technikákat alkalmazva képesek lesznek bőrsejtekből spermiumokat és petesejteket létrehozni, és embriókká egyesíteni őket – írja a brit hetilap, a Weekly Telegraph.
A szülőknek így lehetőségük lesz gyermekük „megtervezésére”, kiválaszthatják az olyan jellemzőket, mint a hajszín, az intelligencia, illetve a betegségektől mentes gének.

Forrás: hvg.hu