hirdetés
2024. április. 24., szerda - György.

1,2 millárd dolláros büntetés bűnös szűkszavúságért

Egy arkansasi bíró több mint 1,2 milliárd dollár büntetésre ítélte a Johnson & Johnson-t és egyik leányvállalatát április 11-én, egy nappal azután, hogy a bíróság úgy találta, hogy a cégek kisebbítették vagy eltitkolták az egyik antipszichotikus készítményükkel járó veszélyeket.

A büntetés, amely a szakértők szerint a legnagyobb, amit valaha gyógyszergyárra csalási ügyben kiszabtak, csak az utolsó volt – eddig – azzal kapcsolatban, hogy a Johnson & Johnson forgalmazott egy risperidone tartalmú szert.

Januárban Texasban ítélték hasonló ok miatt 158 millió dollár kifizetésére a leányvállalatot, a Janssen Pharmaceuticals-t; múlt évben egy dél-karolinai bíró szabott ki a Janssenre 327 millió dollár büntetést; 2010-ben pedig az okozott károkért Lousianában döntöttek úgy, hogy 258 millió dollárt kell a gyógyszergyárnak kifizetnie az okozott károkért.

Az arkansasi bíróság bírája, Tom Fox 1,19 milliárd dollárt azért fizettet ki, mert a gyógyszercég mintegy 240 000 esetben megszegte a Medicaid-es csalásokra vonatkozó törvényt (a Medicaid a szegények állami biztosítója), 11 milliót pedig egy másik, a félrevezető cselekedetekre vonatkozó törvény megsértéséért. Arkansas állam főügyésze, Dustin McDaniel a döntést „nagy győzelemnek” nevezte. „Ezeknek a gyógyszercégeknek a profit fontosabb, mint az emberek, és igazságos, hogy vállalniuk kell a felelősséget cselekedeteikért” – nyilatkozta.

A büntetés nagysága gyökeresen megváltoztatta azoknak a más államokban függőben levő ügyeknek az állását, amelyekben szintén e gyógyszergyárakat vádolják. Az ügyészek tudnak számolni, és az államoknak semmi okuk nincs lemondani azokról a nagy összegekről, amelyeket a bíróságon megnyerhetnek.

Az arkansasi ítélet kétségessé tette azt a megállapodást is, amelyben a gyógyszercégek és a szövetségi Igazságügyminisztérium elvben már megegyeztek. Eszerint az antipszichotikus gyógyszer forgalmazása miatt a cégek büntetést fizetnének a vádemelés elkerülése végett. A minisztérium azonban elutasította a cégek egymilliárd dolláros ajánlatát – ennél többet akar.

A Janssen az arkansasi döntéssel kapcsolatban azt tette közzé, hogy új tárgyalásért fog folyamodni, vagy ha ez nem jár sikerrel, fellebbez a döntés ellen. „Az állam nem bizonyította, hogy akár egyetlen arkansasi betegnek is ártalmas lett volna az antipszichotikus gyógyszer” – jelentette ki a cég nyilatkozatában.

A vádlók szerint a Johnson & Johnson és a Janssen eltitkolták, hogy milyen kockázatokkal jár a risperidone tartalmú gyógyszer szedése, amit a skizofrénia, a bipoláris zavar és a gyermekek autizmusának kezelésére használnak. A mellékhatások közé tartozik a súlygyarapodás, valamint a cukorbetegség és a stroke megnövekedett kockázata.

„Úgy kürtölték szét a gyógyszer hírét, mintha valami csodaszer lenne, egy áttörést hozó szer” – mondta Thomas Melsheimer, egy ügyvéd, aki azokat képviselte, akik meghúzták a vészharangot a gyógyszer ügyében. Holott – mondta – semmivel sem jobb, mint az olcsóbb, generikus alternatívái. „A minőségéhez képest extrém drága volt” –  idézi a The New York Times.

A Janssen azt állítja, hogy betartotta az állam valamennyi törvényét és nem vezette félre sem az orvosokat, sem a betegeket a gyógyszer kockázataival kapcsolatban.

2011-es éves jelentésében a Janssen arról számolt be, hogy pénzt tett félre a jogi ügyek rendezésére, és hogy nem tart attól, hogy a gyógyszerrel kapcsolatos ügyek jelentősen befolyásolnák a cég helyzetét.

Az arkansasi ítélet nem rendítette meg a céget a tőzsdén: a Janssen 64,13 dolláros részvényének ára csak 7 centet esett. Az egyik elemző szerint fellebbezés esetén csökkenteni fogják a büntetést. A gyógyszergyár a dél-karolinai és a louisianai ítélet ellen fellebbezett.

Az antipszichotikus gyógyszer ügye csak egy a sok közül: a kormányzat több gyógyszercég marketing gyakorlatát vizsgálja. Novemberben a brit GlaxoSmithKline bejelentette, hogy a szövetségi vizsgálat lezárása érdekében, amelyet több gyógyszere forgalmazása ügyében folytattak, 3 millárd dollárt fizet egy megegyezés értelmében. 2009-ben a Pfizer kötött hasonló megegyezést egyik fájdalomcsillapítója ügyében – ők 2,3 milliárd dollárban egyeztek ki. Az Eli Lilly pedig bűnösnek vallotta magát egy antipszichotikus gyógyszere marketingje miatt, és 1,4 milliárd dollárra büntették.

Ha a Wall Street-et nem is rázzák meg ezek az ügyek, a közvéleménynek egyre inkább elege van, amint azt a törvényszéki ítéletek is bizonyítják. „Azt hiszem, ez egy nagyobb kép része: az emberek egyre rosszabbul viselik, hogy a gyógyszergyárak semmibe veszik a szabályokat” – mondta Erika A. Kelton, washingtoni ügyvéd, aki a Pfizer-ügyben a vészharangot meghúzókat képviselte.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: The New York Times)
hirdetés

Könyveink