Antitrombotikus kezelés pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél perkután koszorúér-beavatkozás után: európai perspektíva

A pitvarfibrilláció (PF) egy nagyon magas prevalenciával és incidenciával járó betegség, amely gyakran hosszú távú antikoagulációt igényel a stroke vagy a szisztémás embólia megelőzésére. A PF-betegek körében gyakori koszorúér-betegség, vagy AMI miatt gyakran kerül sor revaszkularizációra percutan coronaria intervencióval (PCI), amely kettős thrombocyta-aggregáció terápiát igényel a stenttel kapcsolatos szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében. A PF és a PCI utókezelése komoly klinikai kihívást jelent, különösen a műtét utáni korai időszakban, amikor mind a hosszú távú orális antikoaguláns, mind a kettős thrombocyta-aggregáció terápia elméletileg hármas antitrombotikus terápiaként javasolt. A hármas antitrombotikus kezelés azonban megnöveli a vérzéses szövődmények kockázatát. Számos stratégiát vizsgáltak ennek a kockázatnak a csökkentésére, beleértve a hármas antitrombotikus terápia időtartamának lerövidítését és a kettős antitrombotikus kezelési rendre való átállást, mely egy thrombocitagátló és egy antikoaguláns kezelésből tevődik össze. Ez az áttekintés elemzi a PF-PCI trombotikus szövődményeinek hátterében álló mechanizmusokat, összefoglalja az antitrombotikus terápiás sémákkal kapcsolatos bizonyítékokat, és a legújabb európai irányelveket.