Mi mutatja pontosabban az elhízás veszélyeit?
Az elhízás egészségügyi kockázatainak felmérésére széles körben használt testtömegindex (BMI) nem igazán alkalmas a kockázatok felmérésére, közli a Qubit.
- Az elhízás mint népbetegség és a kezelés lehetőségei
- A magyar gyerekek negyede túlsúlyos és minden tizedik alultáplált
- Aerob, rezisztencia, intervall: a mozgás szerepe az elhízás megelőzésében és kezelésében
- Összefüggés lehet a bariátriai műtétek és a rákkockázat között
- Komoly egészségügyi kockázatot rejthet a drasztikus fogyókúra
Helyette inkább a derék-csípő arányt (WHR) kellene figyelembe venni az egészségügyi kockázatok értékelésénél – állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatai eredményeit a héten mutatta be Stockholmban egy diabétesz-konferencián. A derék-csípő arány biztosabban jelzi, ha valakinek az elhízás jelentősen megrövidítheti az életét, állítják a kutatók, írja a lap, jelezve: a testtömegindexet úgy kapjuk, ha a kilogrammban mért súlyt elosztjuk a méterben mért magasság négyzetével.
Az egészséges testtömegindex 18,5 és 25 közé esik, azok, akiknek 18,5-nél kisebb a testtömegindexe, kórosan soványnak, míg a 25-ös értéknél nagyobb testtömegindexet mutatókat túlsúlyosnak értékeli az orvostudomány. Azok, akiknek a BMI-je meghaladja a 35-öt, veszélyesen elhízottnak számítanak, ami az egészségükre is súlyos fenyegetést jelent. A túlsúly ugyanis nagymértékben növeli egyebek mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, valamint a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
Csakhogy a BMI semmit nem árul el arról, hol tárolódik el a felesleges zsírszövet a szervezetben. Márpedig a hasi zsír lényegesen nagyobb kockázatot jelent, mint a csípőn vagy a combokon raktározott felesleg. A hastájékon, különösen a zsigerek közt raktározott zsírszövetről ugyanis kiderült, hogy sokkal jobban veszélyezteti az egészséget, valójában az a legfőbb okozója a 2-es típusú cukorbetegségnek és a szívbetegségeknek.
A kutatást végző orvosok azt javasolták, hogy a BMI helyett vagy mellett a WHR (is) szolgáljon az egészségügyi kiértékelések alapjául, mert úgy is lehet azonos, például a normál tartományba eső két ember testtömegindexe, hogy az egyikük WHR-je kóros, míg a másikuké a BMI-jéhez hasonlóan a normál tartományba esik.
