hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

A Tuberkulózis Világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nevezte ki március 24-ét a Tuberkulózis Világnapjának, mivel 1882-ben e napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis baktériumának felfedezését.

A betegség évente 1,6-1,8 millió ember halálát követeli (2007-ben 1,7 millió tbc-s halt meg), és több mint kilencmillió új fertőzést regisztrálnak. A tbc kórokozójával a világnépesség csaknem harmada, mintegy kétmilliárd ember fertőződött, de a túlnyomó többség immunrendszere féken tartja a cseppfertőzéssel terjedő kórokozót. A tuberkulózis kezelés híján halálos lehet, de a kezelt beteg (a gyógyuláshoz féléves szigorú gyógyszerszedés szükséges) 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a betegséget. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják, a baktériumok visszatértek a gazdag országokba. A tbc rendkívül veszedelmes, úgynevezett multirezisztens változatainak kezelése bonyolultabb, ráadásul erősebb, második -generációs szereket igényel.

E tények ismeretében indokolt, hogy a tuberkulózis az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál - European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC), - és európai szinten is évek óta prioritást élvez: 2007 márciusában az Európai Unió egészségügyi főbiztosa, Markos Kyprianou felkérte az ECDC-t a tuberkulózis elleni küzdelmet szolgáló uniós cselekvési terv javaslatának kidolgozására. A tervet 2008 márciusában mutatták be „Framework Action Plan to Fight Tuberculosis in the European Union” címmel. 2010. a Tüdő éve volt, a WHO tájékoztatása szerint 2007-ben rekordszámú, a globális célkitűzést meghaladó, 2,3 millió tuberkulózisos beteget sikerült meggyógyítani. Ez a betegek 87 százalékának gyógyulását jelentette.

A tbc-t nem egyszerű diagnosztizálni, mert tünetei (például a láz, fáradtság, étvágytalanság, éjjeli izzadás) sok más betegség kísérői is lehetnek. A diagnosztizálás egyszerűsítésén, gyorsításán folyamatosan dolgoznak, 2009-ben kimutattak egy molekulát, amely megvédi a tuberkulózis baktériumát az emberi szervezet védelmi rendszerétől, sőt, már azt is tudják, hogy a szervezeten kívül (in vitro) hogyan lehet semlegesíteni a hatását. Egy idei találmány – amely több nap helyett egy óra alatt kimutatja a rákot - fejlesztői pedig azon dolgoznak, hogy a mobil eszköz a tuberkulózist is képes legyen azonosítani.

Mi a tuberkulózis?

Egy olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, a nyirokrendszert és a keringési rendszert., amelyek fő terjedési útvonalai is (pl. miliaris tbc). Szintén érintettek lehetnek az ivarszervek, húgyutak, csontok, ízületek és még a bőr felülete is, azaz gyakorlatilag majdnem minden szerv és szervrendszer. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s beteg tüdejében gümők keletkeznek, melyek megakadályozzák a normális tüdőfunkciót, emellett bizonyos káros (toxikcus) anyagokkal árasztják el a szervezetet. (Többek között ez okozza az idült tbc-sekre jellemző "leromlási" (cachexia) tüneteket.)

Mycobacterium tuberculosis

A Mmycobacterium tuberculosis nem az egyetlen mycobaktériumfajta ami tbcTBC-t okozhat. Egy jelentés szerint a Mmycobacterium bovis, a Mmycobacterium africanum, a Mmycobacterium canetti és a Mmycobacterium microti ugyancsak okozhat tuberkulózist, de ezek ritkábban okoznak megbetegedéseket. A szarvasmarha- tbc pl. emésztőrendszeri fertőzésben nyilvánul meg, mert ez az elsődleges behatolási kapuja.

A betegség történelme

A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt, ma már gyógyítható. Általában összefüggésben áll a helytelen táplálkozással és a rossz életkörülményekkel, ezért teljes joggal a nyomor betegségének nevezik. A fejlettebb országokban is az immunrendszer csökkent védekezőképessége segíti elő a betegség megjelenését, amit például az AIDS jelenléte, az immunszupresszív gyógyszerek (immunrendszer működését akadályozó gyógyszerek) alkalmazása, valamint a kábítószer-használat okozhat. Bár a baktériummal fertőzöttek kb. 90 százaléka tünetmentes, látens tbc-fertőzöttséggel él (LTBI), az esetek kb. 10 százalékában a betegség teljesen kifejlődik, fertőzővé válik, és ha nem kezelik, az eseteknek legalább a fele halálhoz vezet.

Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25 százalékát okozta a tbcTBC, amit magyar népbetegségnek (Morbus hungaricus) tartottak, és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el (100 ezer lakosból a szegények körében 500 fő, de a fertőződés miatt, a jómódúak körében is 200 volt tbcTBC-s). Az 1950-es évek szigorú intézkedései és a tüdőszűrő rendszer kiépítése visszaszorította a megbetegedések számát. A tüdőszűrést a 30 évnél idősebbek körében az ÁNTSZ kötelezően rendeli el azokon a területeken, ahol az előző évben a tbc-s megbetegedések száma átlépett egy meghatározott értéket (25 beteg százezer lakosra). Ezen kívül is elrendelheti az ÁNTSZ a tüdőszűrést, ha erre okot lát. A tbc-s megbetegedések száma itthon évről évre csökken, 2007-ben 1700 új beteget fedeztek fel. 

Tüdőbetegség ma Magyarországon

"A budapesti ember az utcán, metrón közlekedve alighanem mindennap elhalad fertőző TBC-s beteg mellett" - állítja a Semmelweis Egyetem, melynek Pulmonológiai Klinikájára minden héten érkezik 2-3 fertőzött, akik sokszor hónapokat töltenek az intézményben. Évente országosan 1500-an betegednek meg. Bár ez az adat alig rosszabb, mint az európai átlag, a főváros VIII. kerületében a mutatók az évtizedekkel korábbi állapotot idézik.

A TBC-s betegek többsége mélyszegény vagy hajléktalan, de nem ritka a középosztályból érkezett fertőzött sem. A legveszélyeztetebbek az ország legszegényebb kistérségeiben élnek távol az egészségügyi intézményektől.

A tüdőgyógyászat a nyugati országokban részben, vagy teljesen egybeolvadt a belgyógyászati intenzív terápiával. Magyaroszágon összesen több, mint 600 ezer krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő ember él. A hazai és nemzetközi statisztikák szerint is légzőszervi betegség lesz hamarosan a harmadik leggyakoribb korai halálok. Sok a krónikusan fulladó beteg, gyakran egyszerre tüdő- és szívbetegek, szövődményes fertőzéseik vannak, esetleg daganatos betegségben is szenvednek. A mai tüdőgyógyászat helyét és feladatát jórészt ez jelöli ki a sokszakmás kórházakban.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján problémát jelent, hogy amikor a tubercolosisban szenvedők néhány hét kezelés után jobban érzik magukat, sokan önkényesen elhagyják az intézményt, és sokszor még a tüdőgondozóban ingyenesen biztosított gyógyszerekért sem mennek el. Ez elősegíti a gyógyszer-rezisztens kórokozók terjedését, az ilyen TBC-s esetek kezelése pedig különösen hosszadalmas, nem ritkán szintén reménytelen. Az Egyetem álláspontja szerint szükség lenne régiónként egy-egy olyan közponra, ahol a tartós kezelésre szoruló tuberkulózissal fertőzött betegeket a többiektől elkülönítve gyógyítják.

A tuberkulózis tünetei

A teljesen kifejlődött, aktív, fertőző tbcTBC háromnegyed része kizárólag pulmonáris, vagyis csak a tüdőket érinti. Ennek a szimptómái közé sorolhatók a mell-, ill. hátfájás, vér felköhögése, és három hétnél további köhögési rohamok, valamint láz, borzongás, izzadás, különösen alvás közben, étvágytalanság, fogyás, sápadtság és gyakori fáradtság.

Az esetek megmaradt negyed részénél, ami gyakran immunszuppresszív hatás alatt levő (pl. HIV) betegekkel és igen fiatal gyerekekkel kapcsolatos, a fertőzés más testrészekre is kiterjed, úm. a mellhártyára, a központi idegrendszerre, lásd agyhártyagyulladás (meningitisz), a nyirokrendszerre, például a golyva (struma) vagy a görvélykór (scrofula) (amikor a betegség a nyak mirigyeit támadja meg), valamint a keringési rendszerre (miliaris tbc) lásd Hivatkozások és jegyzetek. A csontokra és ízületekre való hatás egyike a Potts-kór, ami a hátgerincet támadja meg.

A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek. Minden 5 µm átmérőjű csepp 1–3 bacilust tartalmaz. Akik a leggyakrabban kapcsolatba kerülnek a beteggel, kb. 22% az esélyük a megfertőződésre. Egy tbc-ben szenvedő, kezeletlen személy évente kb. 20 embert fertőzhet meg. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, a látensek nem.

A tuberkulózis azonban nemcsak a légzőszervek útján terjedhet.

Terjedési utak feljegyzett, vagy elvi lehetőségei:

  • Légzés: fertőzött levegő
  • Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz/tej)
  • Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér, stb.
  • Szervátültetés
  • Szexuális kapcsolat (száj/nemi szervek)
  • Nyílt seb
  • Szoptatás: dajkáról csecsemőre
  • Terhesség: anyáról embrióra urológiai, vagy méhfertőzés útján

A tbc a legtöbb halálesetet okozó betegség a szülőkorú nők és a HIV-vel fertőzött egyének között. A 2005-ös statisztikai adatok szerint a betegség Szváziföldön és Indiában volt a legelterjedtebb.

A HIV-vírus hordozásán kívül a dohányzás vagy a cukorbetegség (diabetes mellitus) is növeli a megbetegedés kockázatát.

További információk a Wikipedia-n.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés