hirdetés
hirdetés

Dr. Tolnay Edina cikkei

#1
2014-08-14 06:30:00

A jól képzett gyógyszerészek jelentősen segíthetik a tüdőgyógyászokat a betegoktatásban, és ezzel közvetve a felírt terápia optimális betartásában. Különösen nagy jelentőségű a rendszeres, ismétlődő és didaktikus eszközhasználat-oktatás, ami egyúttal rögzíti a betegben a fenntartó kezelés tartós és előírásnak megfelelő gyakoriságú használatát is. 

#2
2014-08-14 05:00:00

Az inhalatív fenntartó kezeléshez ragaszkodó beteg lényegesen ritkábban szorul sürgősségi ellátásra, és várhatóan alapbetegsége is lassabban romlik majd. Ez nem csak a beteg életminősége és várható életkilátásai szempontjából fontos, hanem az ellátórendszer személyi és anyagi  terhelésének csökkenését is jelentheti.

#3
2014-08-13 07:00:00

A COPD-ben is lényegesen elmarad a kívánatos mértéktől a betegek ragaszkodása a gyógyszeres kezeléshez.  A vizsgálatok szerint 40-60%-uk nem az előírás szerint szedi gyógyszereit, és nagyon nagy szórást mutat az is, mennyire jól használják inhalációs eszközeiket.

#4
2014-08-13 05:15:00

Noha a háziorvosok szerepe különösen fontos a COPD korai felismerésében és az optimális gyógyszeres kezelésben, a legtöbb vizsgálat  a háziorvosok alulinformáltságát mutatja.

#5
2014-07-05 05:00:00

A stabil krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek gyakran szenvednek egyidejűleg COPD-ben, kevésbé vizsgált azonban az akut szívelégtelenség sajátosságai és kimenetele ebben a betegcsoportban.

#6
2014-07-03 05:00:00

Mindkét betegség időskorban fordul elő gyakrabban, vezető tünetük a nehézlégzés. A tüdő pangása légúti obstrukciót okozhat szívelégtelen betegeknél, klinikailag nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés képében, mely a COPD akut exacerbációját utánozhatja.

#7
2014-07-02 05:00:00

A COPD-ben és kardiovaszkuláris megbetegedésben egyidejűleg szenvedő betegek nagyon gyakran egyáltalán nem vagy nem megfelelő dózisban kapják a bétablokkolókat, pedig a megfelelő indikációjú kezelés jelentősen csökkentheti az akut exacerbációk kialakulásának esélyét.

#8
2014-07-01 19:10:00

A krónikus kongesztív szívelégtelenség (CHF) és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a mindennapi gyakorlatban gyakran egymással társulva jelennek meg és hasonló klinikai tüneteket is okoznak, s ezzel jelentős differenciáldiagnosztikai problémát jelenthetnek.

#9
2014-05-07 05:42:00

A krónikus obstruktív tüdőbetegség olyan progresszív lefolyású gyulladásos megbetegedés, mely hosszú távon a tüdőparenchyma és a hörgőrendszer pusztulásával jár. A betegség halálozása megközelíti a daganatos betegségekét: a COPD-ben szenvedő betegek nagy része élete utolsó szakaszában pedig hasonló palliatív támogató kezelést igényel kínzó tünetei és kiszolgáltatott mivolta miatt, mint az áttétes daganatban szenvedők.

#10
2013-09-05 13:24:00

Cikkünkben röviden összefoglaljuk az allergiás rinitisz és az allergén kiváltotta asztma diagnosztikájával és felosztásával kapcsolatos aktuális ajánlásokat, majd a jelenleg elérhető terápiás lehetőségeket ismertetjük.

#11
2013-04-07 13:08:00

A betegoktatási programok asztmás betegeknél tapasztalt sikere alapján felmerült, hogy válogatott COPD-s betegeknél hasonló eredményt lehetne elérni a beteg által kezdeményezett, a kezelési tervnek megfelelő korai beavatkozással. 

#12
2013-02-08 12:20:00

Az emelkedett biomarker-szintek meghatározása jelentős segítséget nyújthat a társbetegségek kialakulása szempontjából fokozottan esendő COPD-s betegek felkutatásában és az emelkedett halálozási kockázat felismerésében. 

#13
2013-02-08 12:16:00

A cikkünkben bemutatott tanulmány szerzői összehasonlították a korábbi és a megújított ajánlást az exacerbációk, a kórházi felvételek és a mortalitás előrejelzésének vonatkozásában. Miben jobb az új GOLD-osztályozás?

#14
2013-02-08 12:03:00

Az aktuális ajánlások szerint éppen a korai, legnagyobb mértékű légzésfunkció-romlást elszenvedő COPD-s betegeket nem ismerjük fel az erős dohányosok között. 

#15
2013-02-04 14:35:00

Kiemelten fontos a COPD diagnózisakor a kardiovaszkuláris rizikótényezők egyidejű felmérése. A bétablokkolóval kezelt betegek túlélése szignifikánsan hosszabb és az akut exacerbációk kialakulási esélye is alacsonyabb a körükben.

#16
2013-01-18 05:58:00

Eltér-e a betegek terápiahűsége életük utolsó 12 hónapjában a korábbiaktól, és mutatkozik-e bármilyen különbség az alkalmazott gyógyszerek egyes csoportjai vonatkozásában?

#17
2013-01-17 09:15:00

Van-e különbség a beteg perzisztenciáját illetően az egyes gyógyszerek között abból a szempontból, hogy az illető korábban már használt valamilyen hörgtágítót vagy először írtak fel neki ilyen gyógyszert?

#18
2013-01-16 15:20:00

A nem előírás szerinti gyógyszerhasználat több okra vezethető vissza: szerepet játszhat benne a beteg személyisége, maga a betegség, az orvos–beteg-kapcsolat és az alkalmazott gyógyszer is. Az egyes tényezők pontos feltárása segíthet a hatékonyabb kezelési formák kidolgozásában.

#19
2012-12-17 10:31:00

Milyen hosszú távú hatással bír az exacerbációk sikeres megelőzése vagy kezelése a krónikus obstruktív tüdőbetegség lefolyására?

#20
2012-12-17 10:26:00

Eltérőek-e a COPD nyáron és télen kialakult akut exacerbációinak tünetei, különbözik-e a lábadozási idő hossza, a kórházi felvétel gyakorisága vagy a szabadban végzett mozgás a hideg, illetve a meleg évszakokban?

  #21
2012-12-05 18:47:00

A COPD kezelésében az egyik legfontosabb terápiás cél az akut exacerbációk kialakulásának megelőzése. Melyik szer használata előnyösebb ebből a szempontból?

#22
2012-12-05 18:43:00

A COPD akut exacerbációjára jellemző mellkasi nyomás és nehézlégzés gyakran elfedheti az akut kardiális történés tüneteit. Milyen gyakran fordul elő kórházba került COPD-betegeknél miokardiális infarktus?

  #23
2012-11-18 15:04:00

A COPD-s betegek pulmonális rehabilitációja javítja a terhelési toleranciát, csökkenti a dyspnoét és javítja életminőséget. Mit tud ehhez hozzátenni a tiotropium-kezelés?

#24
2012-11-18 15:01:00

Vajon a szisztémás gyulladás folyamatosan jelen van a COPD-ben szenvedők szervezetében? Befolyásolja-e a pulmonális rehabilitáció a társbetegségeket?

#25
2012-11-16 08:24:00

Vajon a fizikai aktivitás növelését lehetővé tevő gyógyszeres terápia átfordítható-e a gyakorlatban a betegek aktívabbá tételére? Eredményeznek-e a rövid ideig tartó beavatkozások hosszú távú változást a páciensek életmódjában? 

#26
2012-11-16 08:21:00

Van-e összefüggés a légúti obstrukció mértéke, a fizikai fittség, a szisztémás gyulladás, az életminőség és a beteg mindennapos fizikai aktivitása, azaz a mindennapi élet tevékenységeinek ellátására kifejtett teljesítmény között?

#27
2012-10-31 10:09:00

A COPD hosszú távú, természetes lefolyása a mai napig nem kellően ismert. A Thorax tanulmányából most többek között kiderül: a súlyos exacerbációt követő 2-3 hónap igen nagy kockázatú.

#28
2012-09-27 15:03:00

Bár többször felmerült, hogy a COPD-s dohányosokban nemcsak a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata nagyobb, hanem a COPD maga is önálló kockázati tényező lehet a CVD vonatkozásában, a két betegség közötti összefüggést korábban nem vizsgálták.

#29
2012-09-20 12:19:00

Az egészségügyi ellátás fontos feladata a COPD-s betegek minél korábbi és minél fiatalabb korban történő felderítése, és korai, a társbetegségeket is figyelembe vevő komplex gondozása.

#30
2012-08-28 11:06:00

A legújabb vizsgálatok szerint a speciális összetételű mikrobiom aktívan befolyásolhatja a kialakuló immunválaszt, a gyulladásos folyamatokat és a kísérő egyéb betegségeket.

 

#31
2012-08-27 10:41:00

Endotípusok, új alcsoport-beosztás, a diagnózis felállításának új szempontjai, a jövőbeli lehetséges terápiás irányvonalak, integratív kezelés – a COPD az elmúlt évtizedben a figyelem és a kutatás középpontjába került.

  #32
2012-08-08 10:53:00

Az UPLIFT 2008-as megjelenése óta számos újabb eredményt közöltek a tiotropiummal, a COPD fenntartó kezelésében alapvető hörgőtágító gyógyszerrel kapcsolatban.

#33
2012-08-07 10:58:00

A COPD-exacerbációk a felelősek a betegséggel összefüggő életminőségromlásért, előfordulásuk pedig a halálozás nagyobb kockázatát is jelzi. Meghatározó jelentőségű a veszélyeztetettek optimális fenntartó kezelése, fizikai aktivitásuk szinten tartása, valamint a profilaktikus védőoltások biztosítása. 

  #34
2011-07-11 15:44:00

Az EGFR-mutáns státusz és az ALK-pozitivitás alapján alkalmazott célzott biológiai kezelésekkel a standard kezelésekhez képest szignifikánsan jobb válaszadási arányt, hosszabb túlélést érnek el, jelentősen kevesebb mellékhatás mellett, ami e drága kezelések esetén jobb költség-haszon arányt is jelent.

  #35
2010-12-02 11:26:00

Az előrehaladott, lokálisan inoperábilis vagy áttétet adó nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek túlélési esélyeit jelenleg döntően a rendelkezésünkre álló kemo- és radioterápiás lehetőségek hatékonysága határozza meg.

  #36
2010-06-03 12:22:00

A következőkben bemutatjuk a mindennapi gyakorlat számára legérdekesebb újdonságokat.

#37
0000-00-00 00:00:00

Az előrehaladott, lokálisan inoperábilis vagy áttétet adó nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek túlélési esélyeit jelenleg döntően a rendelkezésünkre álló kemo- és radioterápiás lehetőségek hatékonysága határozza meg.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Pécs-Bécs újabb, fontos eredményt ért el a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében! Megkezdődtek a klinikai vizsgálatok!

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt.