hirdetés
hirdetés
2017. december. 17., vasárnap - Lázár, Olimpia.
hirdetés

A magyarok nem depressziósabbak más népeknél

A mentális betegségek kezelésével spórolunk

A pszichés működések az ember legbonyolultabb működései közé tartoznak, tehát ennek egzakt megértése sokkal lassabb folyamat a tudományban, mint a többi, testi funkcióé. Ugyanakkor ma a pszichiátria éppen úgy bizonyítékokon alapuló orvoslás, mint más szakterületek, és jelenleg robbanásszerű fejlődés tapasztalható a diagnosztikus eszközökben is, elsősorban a modern képalkotó és elektrofiziológiai vizsgálatoknak köszönhetően – mondta el a Medical Tribune-nek Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

hirdetés

– Minden szakma panaszkodik az orvoshiányra. Mi a helyzet a pszichiátriában?

– A pszichiátriában elég jelentős orvoshiány van, most már nemcsak vidéken, hanem a nagyvárosokban is. Ez nem hazai jelenség. A nyugat-európai egészségügyi rendszerek egyelőre úgy tűnik, szinte korlátlan mértékben képesek szakképzett orvosi munkaerőt felszívni. Az orvoshiány tehát nemzetközi jelenség.

– Az orvosok elvándorlása vagy a betegek számának növekedése miatt érezzük elégtelennek a pszichiátriai ellátás hozzáférhetőségét?

– Mindkettő miatt. Nemcsak az orvosok száma csökken, egyes mentális zavarok gyakorisága meredeken nő. A WHO felmérése szerint Magyarországon ma a depresszió a harmadik leggyakoribb, munkaképesség-csökkenést okozó betegség. Ugyancsak a WHO előrejelzése szerint 2030-ra az első helyre kerül – világszerte. Depressziós világjárvány van tehát, ez lehet, hogy nagy szavaknak hangzik, de ez a valóság. De kiemelhetném az evés- és testképzavarokat is, ezek gyakorisága is folyamatosan nő.

– Milyen mentális egészségi állapotban van az ország? Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében? Tudjuk, hogy együnk halat meg zöldséget, hogy ne vigyen el az infarktus, de mit tehetünk, hogy ne váljunk pl. depresszióssá, ne legyünk demensek?

– Amit az előbb a mentális zavarok gyakoriságának a növekedéséről mondtam, az világjelenség, nem csak Magyarországon van így. A magyarok tehát nem depressziósabbak más népeknél. Azonban nagyon fontos, hogy míg más országokban ezt már felismerték, és növelték a mentális zavarokra fordított egészségügyi és prevenciós költségeket, nálunk ez még várat magára. Nagy szükség volna egy nemzeti lelkiegészség-programra! Az egészséges életmód alapelvei általánosak, és a mentális zavarok kockázatát ugyanúgy csökkentik, tehát ami az infarktusra igaz, érvényes pl. a depresszióra is! Mentális zavarok esetén három életmódtényezőt érdemes mégis kiemelni: nagyon fontos a rendszeres testmozgás, próbáljuk tudatosan ellensúlyozni a stresszt, és végül figyeljünk oda a rendszeres életvitelünkre. Mindezekkel nemcsak a mentális zavarok kockázatát csökkentjük, hanem az elhízásét, a 2-es típusú cukorbetegségét és így ezek további következményeiét is! A test és a lélek nem választható el egymástól, a megelőzésben sem.

– Mi a szerepe a pszichiátriának más betegségekben?

– A pszichiátriai zavarok nagyon megnövelik a társbetegségek kockázatát, például a szív- és érrendszeri betegségekét. Nemcsak a kockázatot növelik azonban, hanem rontják a betegség lefolyását és kimenetét is, mindeközben nagyon megnövelik az adott társbetegségre fordított kezelési költségeket. Tehát egy mentális zavarral is küzdő cukorbeteg cukorbetegségére sokkal többet költ az egészségügy, miközben a kezelés sokkal kevésbé lesz sikeres. A mentális betegségek kezelésével tehát spórolunk, mert egyrészt lecsökkentjük a társuló betegségek kezelésének költségeit, ugyanakkor a beteg sokkal jobb állapotba kerül testileg is és lelkileg is, tehát termelékenyebb lesz.

– Mennyire tudott napjainkra egzakt tudománnyá válni a pszichiátria? Mennyiben van ennek hatása a diagnosztikára és a terápiára?

– A pszichés működések az ember legbonyolultabb működései közé tartoznak, tehát ennek egzakt megértése sokkal lassabb folyamat a tudományban, mint a többi, testi funkcióé. Ugyanakkor ma a pszichiátria éppen úgy bizonyítékokon alapuló orvoslás, mint más szakterületek, és jelenleg robbanásszerű fejlődés tapasztalható a diagnosztikus eszközökben is, elsősorban a modern képalkotó és elektrofiziológiai vizsgálatoknak köszönhetően.

– Mennyire specializálódott a szakma? A másik irányból: mennyire egységes a szakma? Nekem régen az volt a benyomásom, hogy a gyógyszerrel gyógyítók és a pszichoterápia-, családterápia-, közösségipszichiátria-hívők nem szeretnek egy platformon szerepelni, elvi ellentét feszül köztük.

– Mint minden nagy orvosszakma, a pszichiátria is tovább specializálódott, és mint minden orvosi területen, itt is a legmagasabb hatékonyságot az arra az egy problémára (pl. evészavarokra, pszichózisokra stb.) specializált centrumok képviselik. Ez a nagyfokú specializáció azonban nem azt jelenti, hogy ezek a szakemberek futószalagon gyógyítanak. Ma a pszichiátriában csapatmunka van: a szociális munkás, szakápoló, klinikai pszichológus, sőt gyógypedagógus, mozgásterapeuta egyenrangú partner a pszichiáterrel. A csapatmunka kulcsfontosságú, mert a beteget nemcsak a tünetek csökkentésében kell segíteni, hanem abban is, hogy ne szakadjon ki a környezetéből, munkájából, kapcsolataiból, vagy ha kiszakadt, minél hamarabb vissza tudjon illeszkedni. A gyógyító eljárásokat ma már nem versengő iskolák szerint különítjük el, hanem éppen az integrációt keressük: a különböző terápiák a mentális zavarok különböző aspektusát ragadják meg, ezért gazdagítják egymást, a betegnek pedig együtt jobb gyógyulási esélyeket biztosítanak. A szakmában persze vannak konfliktusok, de nem elsősorban elvi különbségek, hanem az anyagi források és az emberi erőforrások szűkössége termeli ki őket.

 

Purebl György pszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos. 1993-ban diplomázott a SOTE-n, 1993–1995 között a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban dolgozott, majd 1995-től a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében, melynek jelenleg klinikai igazgatóhelyettese. Érdeklődési területei az alvászavarok, pszichoszomatika, valamint a depresszió és öngyilkosság megelőzése. 2013–16 között a Közös Akció a Mentális Egészségért európai uniós program depresszió- és öngyilkosság-megelőzésért felelős munkacsoportjának vezetője. A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink