hirdetés
hirdetés
2021. április. 22., csütörtök - Csilla, Noémi.
hirdetés

A szakértők szerint Geréb Ágnes hibázott

Mindhárom szakértő úgy véli, hogy szakszerűtlen eljárás okozta a magzat halálát a Geréb Ágnes által vezetett otthonszülésnél 2007-ben.

hirdetés

Az ügyészség által foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségével és más bűncselekményekkel vádolt Geréb Ágnes büntetőperében Balogh Pál szakértő kiemelte: a gyermek halálát az oxigénhiány okozta, amely egyebek mellett a szülésznő szakszerűtlen fogásai miatt bekövetkező gerincsérülésből fakadt.

A szakértő kitért arra is, hogy indokolt lett volna a kórházi szülés, valamint a szakorvos jelenléte a szülésnél, illetve a gátmetszés a magzat vállainak elakadásakor. A kihívott mentő szakemberei sem tudták kifejteni a csecsemőt, ezért a Szent János Kórházban gátmetszést végeztek. A halott csecsemő 4450 grammosan született meg. Balogh Pál álláspontja szerint a 2007-ben 35 évesen másodszor szülő nőt már életkora miatt is veszélyeztetettnek kellett volna minősíteni.

A bíró kérdésére a szakértő elmondta: a szülést hamarabb kellett volna beindítani, az oxytocint pedig infúzióval kellett volna beadni az anyának, mert a vénás beadás egyszeri, nagy méhösszehúzódást okozott.

"Geréb Ágnes nem alkalmazott műfogást"

A második szakértő, Balogh István közölte: Geréb Ágnes a szüléskor nem alkalmazott műfogást, a magzat vállának kicsavarását pedig életszerűtlennek nevezte. A magzat gerincvelője elvizenyősödött, megduzzadt, ami "alkalmas volt arra, hogy a halált előidézze".

A magzat halálának okai: méhen belüli oxigénhiány, az oxytocin vénás beadása, illetve a fej oda-vissza irányuló forgatása. Ezenkívül a köldökzsinór összenyomódása is előidézhetett oxigénhiányt - összegezte.

Asztalos Miklós szakértő kifejtette: a magzatnak nem volt elegendő helye a megszületéshez, ezért kellett volna gátmetszést alkalmazni. Az oxytocint csakis infúzióval lehetett volna beadni, és eközben is kötelező lett volna a szülési fájások gyakoriságának műszeres figyelése is. A vénába viszont nem lehetett volna oxytocint adni, mert ez "a méhlepény vérkeringésének megszűnésével járhat, és ha ez tartós, akkor meg is halhat a magzat" - hangsúlyozta.

A terhességi ultrahangvizsgálatok Asztalos Miklós szerint azt mutatták, hogy a tragédiát megelőzhette volna, ha a 40. héten elvégezték volna a magzat súlybecslését, s a majdnem négy és fél kilogrammos magzat otthon születéséről lemondtak volna. Kevésnek tartotta a szakértő, hogy a magzat szívműködését óránként vizsgálták Geréb Ágnesék. Véleménye szerint minimum 15 percenként kellett volna ezt megtenni, miután a magzatburok megrepedt.

Geréb Ágnes szerint nem volt veszélyeztetett terhes a szülő nő

A magzathoz való hozzáférés biztosítása érdekében lehet ugyan szükség gátmetszésre - mondta Geréb Ágnes -, ő viszont a szülés közben hozzáfért a magzathoz, így az ebben az esetben szerinte indokolatlan lett volna. Azt is hozzátette, hogy többször hatástalan volt a korábbi, 17 éves szakorvosi pályafutása alatt az oxytocin infúziós beadása. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a szülő nő nem volt veszélyeztetett terhes.

A bíró egyelőre nem tűzte ki a következő tárgyalási napot.

Magyarországon évente 500-600 gyermek jön világra kórházon kívül, s évek óta folyik a vita az otthon szülés jogi szabályozásáról. Civil szervezetek szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn, mert az állam évek óta nem rendezi ezt a kérdést. Az önrendelkezési jog és az egészségügyi törvény alapján a várandós anyának jogában áll szabadon dönteni, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét, ha ezt biztonságos feltételek mellett teheti. Ezt a választását korlátozni nem lehet, az állam pedig köteles biztosítani az otthon szülés jogi, fizikai és finanszírozási hátterét - vélekednek.

Jelenleg azonban a kérdés szabályozatlansága miatt a fenti elvek nem, vagy nem biztonságosan valósíthatók meg - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleménye szerint az otthonszülés tárgyi feltételei nem adottak Magyarországon, ezért arra kérte az otthonszülést tervezőket, hogy tájékozódjanak a veszélyekről. Mindezek miatt az egészségügyi államtitkár egyeztetést kezdeményezett az érintett szervezetekkel. Szócska Miklós a megbeszélés után úgy nyilatkozott, reméli, hogy még az idén rendeződik az intézeten kívüli szülés problémája.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink