hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.

Van-e összefüggés az elhízás és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata között?

„Az elhízás komplex, krónikus, visszatérő, progresszív betegség. Emellett az elhízás, de már a túlsúlyos állapot is kockázatot jelent további metabolikus elváltozásokra, következményes betegségek, így például daganatos betegségek kialakulására” – nyilatkozta a medicalonline-hu-nak Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke, egészségügyi szakmenedzser, elhízástudományi szakértő.

hirdetés

Valószínűleg nem világos az olvasó számára az elhízás és a tumorok összefüggése. A közvélekedés szerint a tumoros beteg lesoványodott, cachexiás. Ezzel szemben a kövér beteg is lehet tumoros.

Az elhízás önmagában krónikus, recidiváló, idővonalon csak súlyosbodó betegség. Az elhízás, de már a preobezitás, azaz a túlsúlyos állapot is rizikót jelent számos további szövődményes betegség kialakulására, így ezek közül a leggyakoribb népbetegségek körébe tartozó szív- érrendszeri betegségek, illetve daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszik. Előbbi esetében nemzetközi irodalmi adatok szerint mintegy 35, utóbbit illetően mintegy 40%-ban tehető felelőssé, míg például a hypertónia 55, vagy a 2. típusú diabetes 80%-ának kialakulása elhízáshoz köthető. Tehát független anyagcsere utakon át, de elhízás talaján is létre jöhet daganatos megbetegedés.

A Magyar Elhízástudományi Társaság tudományos rendezvényein immár több évtizede hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elhízás önmagában milyen kockázatot jelent, mely betegségekre hajlamosít, milyen mértékben rövidíti meg az egészségben eltöltött évek számát, illetve rontja a halálozási mutatókat, hogyan hat az egyén életminőségére, munkaképességére, mindez milyen többlet terhet ró az egyénre, valamint az egészségügyi alapokra.

Az ősszel általunk rendezett 8. Közép-európai Kongresszusunkon önálló szekcióban, nemzetközi szaktekintélyekkel tárgyaltuk az elhízás, mint kockázati tényező szerepét a diabetes, a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek kialakulásában, valamint neves magyar előadó referátumban ismertette a sarcopeniás obesitas jelentőségét.

Míg a dohányzás elsősorban a légzőrendszeri megbetegedések szempontjából jelent kockázatot, az elhízás rizikótényező a daganatos megbetegedések körében, kiemelten az emlő-, a petefészek-, a méhnyakrák, prosztata, gyomor-bélrendszer daganatai kialakulásában. Ezen kívül meg kell említeni, hogy a súlyos fokú elhízás után bekövetkező gyors és nagyfokú testsúlycsökkenés, amely nem metabolikus bariátriai sebészeti beavatkozást követően jön létre, úgyszintén rizikót jelent.

A dohányzás és az elhízás tekinthető a két legfontosabb kockázati tényezőnek a daganatos betegségek kialakulásában, emellett természetesen nem hanyagolható el a napjainkra jellemző inaktivitás, valamint a kedvezőtlen összetételű táplálkozás, továbbá egyéb környezeti káros hatások szerepe sem. Kockázatcsökkentő lépések közül a legfontosabb a megelőzés, azaz a rá sem szokás, illetve dohányzás esetében a leszokás, ezek hiányában az új alternatív füstmentes technológiák révén elérhető ártalomcsökkentés.

Ezen technológiák működése során nem történik égés, így nem keletkezik füst és égéstermék sem, amely a dohányzás fő problémája. Ennek következtében az ezen technológiákra történő áttérés jóval alacsonyabb, akár 70-95%-kal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhat, mint a hagyományos éghető dohánytermékek használata. Ezek a füstmentes technológiák azonban csak azon felnőtt dohányosoknak jelenthetnek megoldást, akik valamilyen okból nem szoknak le a cigarettázásról. Az dohányzási ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is a rá nem szokás, tehát kerülni szükséges minden nikotin- és dohánytartalmú terméket, dohányzás esetén pedig a mielőbbi leszokás javasolt. Az egészségkárosító hatás és a károsanyag kitettség csökkenése közötti összefüggést jelenleg még vizsgálják.

A daganatok előfordulása tovább csökkenthető volna az elhízás növekvő trendjének és egyre súlyosbodó megjelenési formáinak visszaszorításával, hiszen irodalmi adatok szerint bizonyítottan 13 féle tumor kialakulásában van szerepe. Mindez jelentős egészségnyereség mellett a terápiás költségek csökkenésében is megmutatkozna.

Egyidejű dohányzás és az elhízás kétszeres kockázatot jelent. Emellett egészséget veszélyeztető tényezőként további életmód faktorokat is figyelembe kell venni, úgymint az alkoholfogyasztást, az alvászavarokat, a stresszt, ezeket egyszerre kell szemlélni, és egyéni mérlegelést követően szükséges kezelni a gyakorlatban.

 Mit mondhatunk a jövőről?

Elhízást illetően hazánkban 2011 óta előtérbe került a prevenció. Sajnos sok kitűnő külföldi példát láthatunk több évtizedes elhízás megelőző programokra, amelyek nem elég eredményesek, és az egész világ elhízik. A WHO 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy állítsuk meg az elhízást 2030-ra. Már látszik friss vizsgálatukban, hogy egyetlen egy országban sem sikerül elérni ezt a célt. Jobb a helyzet a dohányzás esetében, mert legalább nem növekedett tovább a dohányzás előfordulása a népességnövekedés ellenére. Világméretekben stabilan 1,2 milliárdan dohányoznak, míg közel 3 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott, és 2030-ra elérheti a 3,3 milliárdot. Ez az arány csökkenthető lehetne egy átfogóbb stratégiával, amellyel az ellátó rendszerekre rótt terhek is csökkenhetnének.

 

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink


hirdetés
hirdetés