2024. április. 19., péntek - Emma.

Neumann János professzori címet kapott Karikó Katalin

Több kutató-fejlesztőre van szükség, növelni kell a vállalkozások innovációs potenciálját és a szabadalmak számát, hangzott el a BME ünnepi szenátusi ülésén.

A magyar tudomány, a magyar innováció Magyarország "jövőképességének" záloga, jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ünnepi szenátusi ülésén. Hankó Balázs hangsúlyozta, a nemzet "jövőképessége" az egyetemeken múlik, azon, hogy milyen fiatalok és kutatók lesznek az elkövetkezendőkben. A kijelölt célok érdekében az elmúlt években megújították a magyarországi egyetemeket, és ennek köszönhetően autonómabb, versenyképesebb és rugalmasabb egyetemi rendszer alakult ki Magyarországon, mondta az államtitkár. Közölte, megduplázták a finanszírozást, a legjobb nemzetközi folyóiratokban tavaly 26 százalékkal emelkedett a tudományos publikációk száma, 11 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. Idén több mint 27 százalékkal nőtt a felsőoktatásba sikeresen jelentkezők száma, továbbá a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területekre jelentkezők száma 34 százalékkal emelkedett, mondta.

Szólt arról, hogy a tudományos közösséggel konzultálva indítják útjára idén a Neumann János Programot, amelynek célja, hogy "a magyar innovációval a hazai hozzáadott értéket növelve" tisztelegjünk Neumann János előtt. "Nem kevesebb célt tűztünk ki magunknak mintsem azt, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobb tíz innovátora közé kerüljön, a világban a legjobb 25 innovátor között legyen". Közölte, három területen kell előrelépni: több kutató-fejlesztőre van szükség, növelni kell a vállalkozások innovációs potenciálját, valamint a szabadalmak számát is növelni kell, és mindehhez a Neumann János Program kilenc intézkedést javasol.

Az ülésen átnyújtották Karikó Katalin kutatóbiológusnak a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közösen létrehozott kitüntetését, a Neumann János professzori címet. Karikó Katalin, mint elhangzott, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák orvosi technológiáját alapozta meg felfedezésével, 2020-ban a szabadalma alapján készült el a világon elsőként a klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-Biontech Covid-19 vakcina. Karikó Katalin "munkásságát Neumann János örökségéhez méltónak érezzük, a Neumann gondolatai alapján felépített számítógéphez hasonlóan az mRNS-Covid oltás is az egész emberiség életére hatással van", fogalmazott Czigány Tibor rektor.

Karikó Katalin az elismerést megerősítő oklevél és plakett átvétele után a doktorjelöltekkel osztotta meg jótanácsait. Azt mondta, hogy olyan munkát válasszanak, amit örömmel csinálnak, és úgy fogalmazott: "valójában a pénz nem boldogít, alkotni, másokon segíteni, gyógyítani, tanulni, tanítani mind nemes feladatok, ezek adják az örömöt".

Az ünnepi ülésen átvette a Műegyetem díszpolgára kitüntetést Bendzsel Miklós, a Magyar Mérnökakadémia elnöke.

Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője, miután átvette a Neumann János professzori címet Czigány Tibor rektortól (j) és Beck Györgytől, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnökétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepi szenátusi ülésén az egyetem aulájában 2023. június 3-án (MTI/Balogh Zoltán)
Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője, miután átvette a Neumann János professzori címet Czigány Tibor rektortól (j) és Beck Györgytől, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnökétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepi szenátusi ülésén az egyetem aulájában 2023. június 3-án (MTI/Balogh Zoltán)

(forrás: MTI)

cimkék