Az elmúlt évek egyik legnagyobb vívmánya, hogy rutin CT- és MR-eszközökkel a megmenthető, valamint irreverzibilis károsodást elszenvedett agyszövet kiterjedése és aránya pontosan felmérhető. A thrombectomia során használt eszközök utóbbi években tapasztalt technikai fejlődése ugyancsak elősegíti a jobb klinikai kimenetel elérését ebben a súlyos betegségben.

Azon 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Tájékoztató kampányt indított és honlapot hozott létre a Magyar Stroke Társaság, hogy könnyen felismerhetővé tegye a stroke tünetegyüttesét.

A Massachusetts General Hospital és a Feinberg School of Medicine kutatói a JAMA folyóiratban számoltak be újonnan kifejlesztett, bőr alá ültethető chipjükről, mellyel prognosztizálható a stroke kiújulásának kockázata.

Egy, az agyvérzés rehabilitációját célzó találmány lett az első, immár az FDA által is jóváhagyott agy-számítógép interfészre épülő rendszer.

Jelenleg az akut ischaemiás stroke reperfúziós kezelésében újabb paradigmaváltás korszakát éljük: egyre kevésbé a merev időablakok és egyre inkább a fejlett képalkotó eszközökkel megítélhető egyéni patofiziológia határozza meg, hogy a kezeléstől várható-e klinikai haszon.

A L’Oréal - UNESCO "A nőkért és a tudományért” idei díjazottai a DE adjunktusa, dr. Bagoly Zsuzsa és az SE kutatója, dr. Csuka Dorottya.

Az Európai Stroke Társaság (ESO) és az Angels nemzetközi szervezet arany fokozatú minősítést adományozott az SZTE Neurológiai Klinikának.

A Richter Anna Díj 2019. októberében benyújtott pályázatában Baji Anikó arra vállalkozott, hogy a stroke-ról alkotott ismereteket megváltoztassa.

A stroke-betegek gyorsabb és hatékonyabb kezelését szolgálja egy mesterséges intelligenciát is alkalmazó számítástechnikai rendszer.