A gyermekkori krónikus ízületi gyulladások és mozgásszervi eredetű fogyatékosságok vezető oka a juvenilis idiopathiás arthritis (JIA). Nem ritka betegség, prevalenciája pl. Nagy-Britanniában az epilepsziáéhoz hasonló, 1000 gyermek közül általában egy érintett.

A brivaracetám (BRV) az új generációs antiepileptikumok közé tartozik, a levetiracetám származéka. A BRV hatásmechanizmusa nem pontosan ismert, de az bizonyított, hogy a szinaptikus SV2A proteinhez szelektíven kötődve a neurotranszmitterek felszabadulását szabályozza, ezzel modulálja az agyi elektromos aktivitást, gátolva az epilepsziás rohamok kialakulását. Fokális és fokális, másodlagosan generalizált rohamokban alkalmazható 4 éves kortól, adjuváns terápiaként.

Az OTSZ Online szerint a felnőttkori antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések többsége az orvosi eszközöktől származik.

A vancomycin molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival harcolnának az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen, írja a Népszava.

A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.

A felnőtt bélflóra mikróbái és az antibiotikumok közötti interferencia sem rövid (7 nap), sem pedig hosszú távon (8 hét) nem gyakorol klinikailag releváns hatásokat a vizsgálatban mért metabolikus paraméterekre.

A lefagyasztott, majd kiolvasztott (fagyasztott) fecalis mikrobiota transzplantációja (FMT)  számos előnnyel kecsegtet: a donor szűrések számának és gyakoriságának csökkenése költségmegtakarítást jelent; a FMT azonnal hozzáférhető; és olyan intézményekben is alkalmazható, ahol nem áll rendelkezésre helyszíni laboratóriumi meghatározások lehetősége.

A gyógyszerek okozta allergiás reakciók súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Kiemelten jelentősek az életmentő gyógyszeres kezelések meghiúsulása esetén, elsősorban a rák, a HIV/AIDS, a cystás fibrosis és a rheumatoid arthritis gyógyítása során.

A módszer iránti érdeklődés jelentős növekedése tapasztalható az utóbbi években, elsősorban a Clostridium difficile-fertőzésben történt sikeres alkalmazás alapján. Gyulladásos és irritábilis bélbetegségben és különböző, bélrendszeren kívüli betegségekben is vizsgálják hatékonyságát.

A Clostridium difficile-fertőzések számának szaporodása súlyos terhet jelent a kórházaknak. A hagyományos antibakteriális kezelés mellett az esetek 20–30%-ában a tünetek kiújulásával, relapszussal kell számolni.