Jelen cikkben az életből merített esettanulmányokkal próbálom szemléltetni azon differenciál diagnosztikailag nehéz, illetve terápia rezisztens eseteket, ahol a háziorvos által adott terápiák nem működtek és végül a diagnózist bőrgyógyász állította fel, illetve indította el az adekvát terápiát.
A magas vérnyomás betegség ellátása a szűréstől kezdve a diagnosztikán és a kezelésen át multidiszciplináris feladat. A háziorvosi praxisközösségek a jövőben ideális teret nyújthatnak ebben a munkában a bővülő akkreditált hipertónia-ellátóhelyek hálózatával közösen.
A szívelégtelenség nem jelent egységes patológiai diagnózist, sokkal inkább jelent klinikai szindrómát, egyben rendkívül súlyos, világméretű népegészségügyi problémát is.
A HFrEF miatt kezelt betegek kezelésében egyik fontos cél a halálozás, ezen belül a hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentése. Az ICD-kezelés hatékonyan csökkenti a ritmuszavar eredetű hirtelen szívhalál előfordulását, és megfelelően kiválasztott betegcsoportokban ezáltal a teljes halálozást is.
A csökkent ejekciós frakcióval kísért szívelégtelenség belgyógyászati terápiája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi néhány évtizedben, miután több olyan hatásos gyógyszer is forgalomba került, melyek alkalmazásával szignifikánsan csökkenthető a morbiditás és mortalitás.
A szívelégtelenség napjaink egyik számos kihívást jelentő kardiológiai betegsége. Magas a halálozása, komoly hospitalizációs teherrel jár annak ellenére, hogy számos új gyógyszeres és műszeres terápiás beavatkozással rendelkezünk.
Az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2021 augusztusában az éves konferenciáján újította meg a korábbi, 2016-ban kiadott, a szívelégtelenség (SZE) kezelésére vonatkozó irányelveit (1,2).
A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt, és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.
Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.
A krónikus szívelégtelenség incidencia s prevalencia az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, progrediáló, rossz prognózisú betegség, mely gyakran, főleg 65 év felett, igényel kórházi ellátást.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?