Tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.

A pitvafibrilláció gyakori szívritmuszavarnak számít, melynek prevalenciája 1% és 4% közé esik. Az AF fontos szerepet játszik a kardiovaszkuláris szövődmények (ischaemiás stroke, szívelégtelenség) és a halálozás gyakoriságában.

A leggyakoribb szívritmuszavarnak számító pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) jelentős közegészségügyi probléma szerte a világon, és az iparilag fejlett országokban az AF prevalenciájának számottevő emelkedése észlelhető.

Az esendő állapot egy klinikai fogalom, melynek jellemzője szervezet biológiai tartalékainak kimerülése, a homeosztázis fenntartását biztosító mechanizmusok elégtelensége és a negatív egészségi kimenetelek iránti fokozott hajlam.

Jelenleg az akut ischaemiás stroke reperfúziós kezelésében újabb paradigmaváltás korszakát éljük: egyre kevésbé a merev időablakok és egyre inkább a fejlett képalkotó eszközökkel megítélhető egyéni patofiziológia határozza meg, hogy a kezeléstől várható-e klinikai haszon.

A Konzílium sorozat idei száma a polycythaemia vera és az artériás és vénás thromboemboliás események összefüggésével foglalkozik. Az a három közlemény, amelyet az olvasó most a kezébe vehet, rendkívül hasznosan egészíti ki a 2019-es kiadványban látott sokoldalú megközelítést.

A polycythaemia vera (PV) Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ neoplazma, melynek jellemzője az eritrocitózis. Bár a betegség prognózisa relatíve jónak mondható, a vaszkuláris komplikációk gyakoriak. Míg a mikrovaszkuláris szövődmények elsősorban a betegség tüneteit súlyosbítják, addig az artériás és vénás tromboembóliás események, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, mint leggyakoribb szövődmények a mortalitás fő okai is. Jelen közlemény célja a betegség angiológiai vonatkozásainak ismertetése, különös tekintettel a trombózissal járó kórképekre.