A Semmelweis Egyetem orvosai a következő Semmelweis Egészség Napon a stroke tüneteinek felismerésére is megtanítják az érdeklődőket.

A tartós antikoaguláns kezelés leggyakoribb javallatai közé tartozik a vénás thromboembolia (VTE) kezelése és másodlagos megelőzése. Járai Zoltán professzor a VTE ambuláns kezelési lehetőségeinek aktualitásairól ad átfogó képet. A kis kockázatú VTE-k esetében korai ambuláns kezelés akkor lehetséges, ha a vérzés, elsősorban a gasztrointesztinális vérzés kockázata kicsi, és a beteg ambuláns ellenőrzése megoldott.

A SARS-CoV-2 fertőzések kapcsán az idősek és a kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedők a leginkább veszélyeztetett betegcsoport. A vírusfertőzés megelőzésére és kezelésére alkalmazott eljárások érinthetik az ebben a betegcsoportban gyakran alkalmazott antikoaguláns kezelést. Komócsi András professzor ennek részleteiről beszél és hangsúlyozza, hogy a krónikus antikoaguláns kezelés elhagyása magas kockázatot jelent.

Virtuális konferenciát tart a Berlini Orvos Társaság „Thrombotikus és kardiovaszkuláris kockázat a COVID-19-ben szenvedő betegekben” címmel.

A hypertensio (HT) a felnőtt lakosság átlagosan 20-25%-t érinti, melynek gyakorisága az életkor előrehaladtával arányosan növekszik, így az 50 év felettiek 50%-ában magas vérnyomás észlelhető.

A 2018-ban kiadott európai és hazai hypertonia ajánlás számos újítást tartalmaz. Eszerint kizárólag 80 éves kor felett elegendő akkor megkezdeni a hypertonia kezelését, ha a vérnyomás ≥160/90 Hgmm, a határérték minden más életkorban ≥140/90.

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az ischaemiás stroke/szisztémás embóliás, valamint a major vérzéses szövődmények kockázata tekintetében a rivaroxaban és a warfarin között, nem-valvuláris pitvarfibrillációban és IV-V stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő betegek esetén. A vizsgálat eredményei alapján a rivaroxaban a warfarin alternatívája lehet ezeknél a betegeknél.

A betegek elsősorban egy napi egyszeri adagolású NOAC kezelést részesítenek előnyben. Az egyéni preferenciákat figyelembe kell venni a pitvarfibrilláció kezelése során, mivel ez javíthatja a terápiás adherenciát, ezáltal a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát a rutin klinikai gyakorlatban.

Pitvarfibrilláció miatt alvadásgátló kezelésben részesülő betegek esetén az alsó gasztrointesztinális vérzés jelentkezése gyakran társult addig fel nem fedezett kolorektális rákkal. Az alsó gasztrointesztinális vérzés lehet az alvadásgátló kezelés benignus következménye, de minden esetben ki kell vizsgálni a beteget egy esetleges malignus ok irányába is.

28 randomizált vizsgálat átfogó metaanalízise jelentős különbségeket mutatott ki az orális antikoagulánsok kardiovaszkuláris biztonságában. A miokardiális infarktus kockázata rivaroxaban esetében volt a legalacsonyabb. Ezt követi az apixaban, a VKA, és az edoxaban, míg a rizikó legmagasabb a placebo és a dabigatran esetében. Az akut koronária események rizikójának különbségei befolyásolhatják a kezelés megválasztását, és ezeket a különbségeket figyelembe vehetjük az antitrombotikus kezelés személyre szabása során. (Angiology. 2020;71(1):27-37.)