A HFrEF miatt kezelt betegek kezelésében egyik fontos cél a halálozás, ezen belül a hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentése. Az ICD-kezelés hatékonyan csökkenti a ritmuszavar eredetű hirtelen szívhalál előfordulását, és megfelelően kiválasztott betegcsoportokban ezáltal a teljes halálozást is.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt, és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

A béta adrenerg receptor blokkolók már az 1960-as évek óta gyakran alkalmazott gyógyszerek a mindennapi klinikai gyakorlatban. Az egyes szerek eltérnek a farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságaik alapján.

A szimpatikus idegrendszernek fontos szerepe van a hipertónia, a diabétesz mellitus, a metabolikus szindróma, a szívelégtelenség és a veseelégtelenség patogenezisében is. A legújabb szemlélet szerint a hipertónia egy szindróma, ami magában foglalja a vérnyomás emelkedését, az egyénre szabott kardiovaszkuláris rizikót és a célszervkárosodásokat. Egy 2000-ben publikált adat szerint a világon összesen kb. 972 millió magasvérnyomásos beteg volt, és ez a szám 2025-re 1,56 milliárd lesz, ami a világ felnőtt lakosságának kb. 29%-át érinti. Patogenezise nagyon összetett, de a fokozott szimpatikus aktivitás ennek az egyik legfontosabb része.

Miközben a szívelégtelenség definíciója orvos-generációnként változik, abban mindenki megegyezik, hogy a diagnózis alapja a dyspnoe és az oedemaképződés észlelése.

A krónikus szívelégtelenség incidencia s prevalencia az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, progrediáló, rossz prognózisú betegség, mely gyakran, főleg 65 év felett, igényel kórházi ellátást.

Az új terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenségben szenvedők korai hirtelen halála, különösen csökkent ejekciós frakcióval élők esetén (HFrEF), még mindig nagyon magas.

A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.

A szívelégtelenség kezelésében az angiotenzinreceptor-neprilizininhibitort 2015-ben hagyta jóvá az FDA, illetve Európában is abban az évben fogadták el.

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb szív-ér rendszeri rizikótényező, melynek számos szervi szövődménye alakulhat ki. A hypertoniára joggal mondhatjuk, hogy „néma gyilkos”, hiszen világszerte 10 millió haláleset írható közvetlenül a számlájára évente.