A cardiális implantálható elektromos eszközök az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek át. A következőkben áttekintést nyújtunk a CIED beültetés indikációs köreiről és a terápiás lehetőségekről.
2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.
A bipoláris zavarral járó depressziós epizódok hatalmas klinikai kihívást jelentenek mind a diagnózis felállítása, mind a lehetséges következmények, mind pedig a kezelés szempontjából.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a családorvosnál. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az érintettek körülbelül fele még a családorvost sem keresi fel panaszával, hanem vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezeli magát, akkor még tisztábban láthatjuk, milyen gyakori is ez a panasz. Mindenkinek legalább egy-két alkalommal van élete során fejfájása anélkül, hogy komolyabb betegség állna a háttérben. Mégis nagyon fontos, hogy a szakmai irányelvek alapján történjen a beteg kivizsgálása és kezelése. A kezelés kulcsa a megfelelő betegoktatás.
A közvélekedés a fejfájásokat a nők külső vagy belső nehézségekre adott válaszának, a migrént pedig unatkozó gazdag nők időtöltésének tartja. Bár ez a – feltehetően a hagyományos nemi szerepeken és a rájuk épülő sztereotípiákon alapuló – vélemény teljességgel megalapozatlan, a hormonális különbségek miatt ténylegesen sok eltérés van a nők és férfiak fejfájásai között. A menstruációs ciklus változásai, a fogamzásgátló-szedés, a terhesség, ill. a menopauza és a hormonpótlás egyértelműen kihatnak a migrén lefolyására és kezelésére is. A migrénes nők tapasztalatát érzékletesen mutatja be Emily Dickinson, a XIX. századi amerikai költőnő (l. a boxot). A jelen összefoglaló célja röviden áttekintést nyújtani a migrénről, kifejezetten a nők szempontjából.
A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.
A felső gasztrointesztinális vérzés a leggyakoribb gasztroenterológiai sürgősségi ellátást igénylő megbetegedés. Gyakorisága és halálozási rátája a savcsökkentő kezelés alkalmazása és a Helicobacter pylori prevalenciacsökkenése ellenére sem mérséklődött. Az alábbiakban a felső gasztrointesztinális vérzés terápiáját ismertetjük.
A non-valvularis pivarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) mellett fennálló stroke-kockázat csökkentésének széles körben alkalmazott módszere a non-K-vitamin-antagonista orális alvadásgátló szerekkel (NOAC, non-vitamin K antagonist oral anticoagulant) végzett első vonalbeli antithromboticus terápia.
A még lektorálatlan tanulmányokat közzétévő Medrxiv portálon megjelent egy japán tanulmány, amely szerint az omikron után jóval ritkább a poszt-COVID szindróma előfordulása, mint a korábbi variánsok esetében.
Svédországban is radikálisan megnőtt a jodidtabletták vásárlása a csernobili harcok nyomán megemelkedett sugárzás miatt, de a nukleáris biztonságért felelős hatóság nem ajánlja a jodid szedését, mert nincs értelme.